Tutankhamon, az aranyfáraó

Tutankhamon (i. e. 1343–1325?)

2010-08-23T10:27:00.000+02:00

URALKODÓI CÍMEI: Kanakht Tutmeszut (Az erős bika; az örömteli születésű); Nefer-hepu-sze-gereh-taui (A jó törvényű, ki békét hoz a Két Földnek); Wer-Ah-Amon (Ámon palotájának hatalmasa); Neb-r-Dzser (Mindenek ura); Wetjesz-hau-szehotep-netjeru (Aki koronát visel és az istenek kedvére tesz); Heka-maat-szehotep-netjeru (Az Igazság Uralkodója, ki az istenek kedvére tesz); Wetjes-hau-itef-Re ˙(Aki atyja, Ré koronáját viseli); Wetjes-hau-Tjesztaui-Im (Aki koronát visel és összeköti a Két Földet); Nebheperuré (Ré a megnyilvánulások ura); Tutankhamon Hekaiunusema (Ámon élő képmása; A déli Héliopolisz [Théba] uralkodója)

Mivel múmiája vizsgálata alapján 17–19 évesen, uralkodásának tizedik évében halt meg, nagyjából Ehnaton uralkodásának 9. és 11. éve közt születhetett. Valószínűleg az Ehnaton által épített új fővárosban, Ahet-Atonban nőtt fel; itt említik is „a király vér szerinti, szeretett fia, Tutanhuaton” néven. Ugyanez a felirat már trónra lépése előtt összefüggésbe hozza későbbi Nagy királyi hitvesével, Ehnaton harmadik lányával, Anheszenpaaton hercegnővel. Ahogy ebben az időben szokás volt, az ábrázolásokon a királyi családból a fáraón kívül csak a nők jelentek meg; a hercegeket nem szokták ábrázolni. Emiatt ebből az időszakból nem maradtak fenn képmásai (ugyanúgy, ahogy Ehnatonról sincs sok adat a trónra lépése előtti időkből, Szemenkharéról pedig egyáltalán nincsen). Ehnaton és utódja, a rövid életű Szemenhkaré halála után a királyi család egyetlen életben maradt férfi tagjaként Tutanhaton lett a fáraó, és feleségül vette Ehnaton harmadik lányát, Anheszenpaatont. Fiatal kora miatt Tutanhaton helyett a királyi család egyik idősebb tagja, Ay (Tije királyné testvére), valamint a hadsereg vezetője, Horemheb tábornok tartotta kezében a hatalmat. Horemheb volt a régens, ami többek között azt is jelentette, a fáraó őt jelölte ki utódjának arra az esetre, ha gyermektelenül hal meg. Tutanhaton és Anheszenpaaton még az első években megváltoztatták nevüket Tutankhamonra és Anheszenamonra – ez is a jogaiba visszaállított régi főisten, Ámon tiszteletét tükrözte. A fáraó nevéhez hozzákerült a „déli Héliopolisz uralkodója” cím is, ami Ámon kultuszközpontjára, Karnakra utalt. A királyi székhely Ahet-Atonból Memphiszbe került, Théba pedig újra az ország vallási fővárosa lett. Ahet-Atont valószínűleg Horemheb javaslatára hagyták el, mert később ún. koronázási feliratán beszámol róla, hogy ő javasolta a költözést, amikor „kitört a zűrzavar a palotában”. Az udvart már Tutankhamon uralkodása legelején elköltöztethették – egyrészt, mivel az Ahet-Atonban fellelt, ún. Amarna-levelek közül csak egy szólt bizonyíthatóan neki, másrészt első ediktumát, a Restaurációs sztélére vésett nyilatkozatot a fáraó már Memphiszben adta ki, ahol az I. Thotmesz által építtetett palota együttesben lakott. (A memphiszi palotát időnként Ehnaton is használhatta, mert 1916-ban megtalálták ott Nofertiti egy szobrának fejét, de nem ez az épület volt a fő rezidenciája). Újra megnyitották a városhoz tartozó szakkarai temetőt is, és több fontos tisztségviselő, köztük Horemheb és Maja itt építtetett sírt.
Horemheb és Ay irányítása alatt a hivatalos kultuszokban az uralkodók visszatértek a régi istenek tiszteletéhez. A kor legfontosabb dokumentuma az ún. Restaurációs sztélé, amit Karnakban állítottak fel. A Tutankhamon uralkodásának első évére keltezett sztélé beszámol arról, hogy az Amarna-kor után helyreállították a régi hitet: az elhanyagolt templomokat az egész országban felújíttatták és ellátták mindennel; a papok visszakapták régi kiváltságaikat, új papokat neveztek ki. Mindehhez a korábban az Aton-templomokhoz befolyt adóra is szükség volt. Ezt Maja kincstárnok vezetésével hajtották be; ő volt a felelős azért is, hogy Thébában, majd Ahet-Atonban is elkezdték Ehnaton építményeinek bontását, többek közt a karnaki Gempaaton-komplexumot is.
Tutankhamon uralkodása alatt Egyiptom kezdett újra több figyelmet fordított a külügyekre. Horemheb valószínűleg már az első években harcolt az egyre erősödő hettitákkal, mert ebben az időben díszített memphiszi sírjának egy felirata megemlíti, hogy nevét a hettiták földjén is ismerték. A hatalmi egyensúlyon azonban nem sikerült változtatnia: Egyiptom megtartotta ugyan a vazallus Palesztinát és Libanont, de a hettita feljegyzések Amka elfoglalásáról számolnak be. Az egyiptomiak válaszul elfoglalták Kádest és lázadást szítottak a hettita függőség alatt álló déli területeken, de a hettiták már a következő évben visszafoglalták elvesztett területeiket. Núbiában viszont Egyiptomnak sikerült megerősítenie a hatalmát. Uralkodása utolsó éveiben maga a fáraó is részt vehetett valamelyik hadjáratban; az is elképzelhető, hogy egy csatában szerzett sebébe halt bele.
Uralkodásának tizedik évében a fiatal fáraó elhunyt. Halálának okáról számos feltételezés született, melyek nagy része a múmián található sérülések természetéből fakad: felvetették, hogy a fáraó esetleg gyilkosság áldozata lett, de a 2005-ben elvégzett vizsgálatok alapján halálát csonttörés következményei okozták. A 2008 és 2010 között elvégzett vizsgálatok azt is megerősítették, hogy maláriában szenvedett, ami hozzájárulhatott halálához. Német tudósok szerint viszont sarlósejtes anémiában (vérszegénységben) hunyt el.
A dinasztia Tutankhamonnal férfiágon kihalt, feleségével, Anheszenamonnal pedig leányágon is. Élő gyermekeik nem születtek, csak két koraszülött leánycsecsemőről tudunk, akiknek bebalzsamozott testét megtalálták apjuk sírjában. Egyikük a terhesség 4., másikuk a 7. hónapjában születhetett holtan. Korábban Christiane Desroches Noblecourt feltételezte, hogy az újjászületéssel kapcsolatos vallási szempontból helyeztek két magzatot – nem feltétlenül az elhunyt király gyermekeit – a sírba, de a 2008-as DNS-vizsgálatok megerősítik, hogy Tutankhamon gyermekei voltak.
Nincs adat arról, hogy a királyi dinasztia közvetlen leszármazottjai közül bárki is élt volna még. Elképzelhető, hogy Anheszenamon férje halála után tett egy sikertelen kísérletet arra, hogy a Hettita Birodalommal szövetkezve megtartsa a hatalmat. Ezután Ay ült a trónra, annak ellenére, hogy a jelek arra mutatnak, Tutankhamon Horemhebet szánta örökösének arra az esetre, ha utód nélkül hal meg. Horemheb csak négy évvel később, Ay halála után lépett trónra, és a III. Amenhotepet követő négy fáraó emlékét – köztük Tutankhamonét is – igyekezett kitörölni az emlékezetből, felirataikat eltüntette, uralkodási éveiket a királylistákon a sajátjához adta hozzá. Ez az évezredeken át tartó elfeledettség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Tutankhamon sírját kifosztatlanul találták meg a 20. század elején.

Éremgyűjtemény a fáraó születésnapjára

2010-08-23T10:18:00.004+02:00

Tutankhamon az egyiptomi történelem egyik legrejtélyesebb alakja. Abból a 18. dinasztiából származik, amely az Újbirodalmat megalapította, és amellyel egy új, kulturális virágkor köszöntött be. Ehnaton fáraó és feltehetően fő felesége, a híres Nefertiti fia 7 évesen lett fáraó, és korán, körülbelül 19 évesen hunyt el, tisztázatlan körülmények között. Utódai minden emlékműről kitörölték a nevét, így egyetlen királylistán sem szerepelt és feledésbe merült. Ismeretlenül, sírjában elrejtve nyugodott majdnem három és fél évezreden át a Királyok Völgyében - amíg végül Howard Carter rábukkant a sírkamráira.

2008-ben ünnepelték Tutankhamon, egyiptomi fáraó 3350. születésnapját. Tiszteletére öt különleges motívumú rézérmét adtak ki, melyeket aztán 24 karátos aranybevonattal láttak el és kézi festéssel díszítettek. Az 5 érmén a következő motívumok jelennek meg:
1. Tutankhamon aranymaszkja
2. Ptah, a teremtő istenség aranyszobra
3. Hórusz, a sólyom fejű isten aranyszobra
4. Szent szkarabeusszal ékesített melldísz
5. Hórusz (Udjat) gyógyító szeme

Az érmék hátoldalán Szomália címere, a kibocsátási év és a névérték áll.

Az öt gyönyörű érmét egy szarkofágra (kőkoporsóra) emlékeztető díszdobozba csomagolva, eredetiségi bizonyítványokat mellékelve adjuk át Önnek. További kiegészítő ajándékunk Anubisz isten szobrocskája.

Technikai információk

Korlátozott mennyiségben, de biztosítani tudjuk tisztelt ügyfeleinknek, mind az 5 aranyozott és festett érmét, az óegyiptomi Isten, Anubis szobrocskájával 87.900,- Ft helyett, most kedvezményesen, méghozzá 74.900,- Ft (plusz 5.275,- Ft postaköltség) áron. Így azonnal megtakaríthat 13.000,- Ft-ot.

http://www.aranyezust.com/index.php

The Search of Tutankhamun (film)

2010-07-20T17:23:00.003+02:00

A Tutankhamon keresése c. film a BBC Egypt szériájának első része, mely teljesen valósághűen mutatja be az egykor élt fáraó, Tutankhamon életét és Howard Carter nagyszerű felfedezését. Az első részben megismerhetjük Howard Carter kezdő pályafutásának legfontosabb pillanatai, és Tutankhamon fáraó legendás történetét. Több mint 20 éves ásatás során a régész megtalálja a sírt, és bejut az előkamrába (A történet folytatása a széria második része - The Curse of Tutankhamun) A filmet kilenc kisebb részben lehet megnézni, és egy kis angol nyelvtudás is szükséges lehet a megértéséhez. Jó szórakozást!

The Curse of Tutankhamun (film)

2010-07-20T17:12:00.002+02:00

A Tutankhamon átka c. film a BBC Egypt szériájának második része, mely teljesen valósághűen mutatja be az egykor élt fáraó, Tutankhamon életét és Howard Carter nagyszerű felfedezését. A második részben a régész már a fáraó sírjának előkamrájába jutott, és küzdelmes munkáját láthatjuk addig, míg szembe nem néz a fáraóval. A filmet kilenc kisebb részben lehet megnézni, és egy kis angol nyelvtudás is szükséges lehet a megértéséhez. Jó szórakozást!

A fáraó ünnepi fejdíszei

2010-07-20T14:51:00.013+02:00

Hathor-fejdísz

Ez a fejdísz eredetileg Hathor istennőtől származik, de idővel Ízisz szimbólumává vált. A Hathor-fejdísz egy napkorong, ami tehénszarvak között helyezkedik el.

Viselte: Hathor, Ízisz, Hatsepszut, Nefertari, Isitnefret (Nefertari leánytestvére) VII. Kleopátra.

Nekhbet-fejdísz

Ez volt az egyetlen egy olyan fejdísz, amit a királynők és az istennők is használhattak. Ez Nekhbet-et, a királyi hatalom védőistennőjét jelképezi, a korona maga pedig a Nagy Királyi Feleség, Nefertari szimbólumává vált. A madár a Sennu, az örökkévalóság jelképét tartja. E fejdísz színe mindig arany volt. A fejdísz gyakran volt más fejdíszekkel kombinálva.

Viselte: Hathor, Ízisz, Nefertari, VII. Kleopátra

Ízisz-fejdísz

Ez a fejdísz megtalálható a hieroglifák ábécéjében is, és az 'ASET' hangot képviseli. Az ’’Aset” szó egy egyiptomi név, melynek görög átfordítása: Ízisz. Ezen kívül jelenti a „szék” vagy a „Királyi Székhely” szavakat is. Ezt a fejdíszt kizárólag csak Ízisz viselte. A színe változik, általában piros vagy sárga színnel találkozhatunk.

Viselte: Ízisz.

Maat tolldísze

Maat-nak, az igazság istennőjének a megkérdőjelezhetetlen jelképe, általában aranyszínű. Viszont több istennő is megjelenik e fejdísszel, ha azt mindenféleképpen igazságosnak szeretnék bemutatni a templomok, sírhelyek falain.

Viselte: Maat, Su, Ízisz, Nebhti.

Hold-fejdísz

Igen ritkán találkozunk ezzel a koronával. Általában olyan istenek fején láthatjuk, akik egyesültek a Holddal.

Viselte: Khonszu, Thot.

Atef-korona

Az Atef-korona Ozirisz jelképe, hisz ő volt az első, aki ezt a koronát viselte. A fáraók hittek abban, hogy haláluk után egyesülhetnek Ozirisszel. Ozirisz volt a legelső istenfáraó, s úgy tartják, hogy a fáraók az ő leszármazottjai. Oziriszt, kegyetlen halála után az istenek sorába emelték. A királyi sírkamrák falain gyakran találkozhatunk olyan jelenettel, ahol Ozirisz üdvözli a fáraót a túlvilágon, majd később a fáraó is Ozirisszé válik. A korona nem más, mint a Fehér Korona, tollakkal díszítve.

Viselte: Ozirisz, Hórusz, III.Thotmesz, I. Psammetik

Amon tollai

Ezeket a tollakat gyakran kombinálják a királynők áltat viselt Nekhbet-fejdísszel. Ezt is elsősorban a király használta megjelenései során. Feltehetőleg rézből, majd más hasonló anyagból készülhetett. A tollak között gyakran találunk egy napkorongot is, mely Amont szimbolizálja, így feltételezhető, hogy ezt is különleges ünnepek során használták.

Viselte: Amon, Hórusz, Nefertiti, Tutankhamon, Ankheszenamon, Horemheb, Nefertari

Módosított Atef-korona

Az Atef-korona egy másik fajtájával is találkozhatunk. Ezek a koronák kizárólag fehérek, és egy gömb is van rajtuk. Ha a fáraót ezzel a koronával látjuk, akkor általában egy földi, vallási ünnep keretében hordja azt.

A fáraók koronái

2010-07-20T14:16:00.011+02:00

Khepresh

Khepresh, a kék harci korona. A fáraók bukósisakként viselhették, különösen a háborúk idején. A fáraók falfestményeiből is kiderül, hogy kedvelt használati tárgy volt háborúk idején, de ugyanezek a sisakok ünnepek alkalmával is megjelentek. A XVIII. Dinasztia fáraói fő koronának is gyakran használták. A Khepresh gyakran kék bőrből készült, amelyet kis sárga napkorongok borítottak.

Viselte: III. Amenhotep, Ekhnaton, Tutankhamon, I. Széthi, II. Ramszesz, III. Ramszesz, II. Nektanebo, V. Ptolemaiosz, és elszórtan néhány fáraó.

Deshret, Felső-Egyiptom vörös koronája

Deshret, a vörös korona. Az istenek és istennők által viselt fejdísz. Gyakran használták a fáraók ünnepek alkalmával, de Felső-Egyiptom uralkodói használhatták törvényesen. A fáraók által alkalmazott koronák abban különböznek az istenek koronájától, hogy az elején az Ureusz (Wadjet) kobra látható, viszont az istenek a kígyó nélkülieket használták.

Viselte: Neith, Narmer (Ménész?), I. Mentuhotep, Tutankhamon.

Hedjet, Alsó-Egyiptom fehér koronája

Hedjet, a fehér korona. Ez a korona szimbolizálta Alsó-Egyiptomot. A delta uralkodói fő koronázási jelvényként használták, de gyakran feltűnik ünnepeken is.

Viselte: Ozirisz, Hórusz, Nekhbet, Narmer, II Thotmesz, Hatsepszut, Tutankhamon.

Pszent (Pschent), Az egyesített korona

Pszent, egész Egyiptom koronája. Mint a képen látható, Alsó- és Felső-Egyiptom koronáinak egyesített változata. Ahhoz, hogy a fáraó fejére kerüljön, egész Egyiptomra ki kell terjesztenie hatalmát.

Viselte: Hórusz, Atum, Amon, Mut, Hatsepszut, Ekhnaton (ábrázolásokon, de elméletileg mindegyik fáraó viselte)

Nemes

A nemes nem igazán korona jelleggel volt használatos. A nemes-kendő igazából csak a fáraó pszent koronáját helyettesítette, ha az túl nehéznek, vagy kényelmetlennek bizonyult. Egyetlen vászonlepel, mely könnyen takarta és védte a fejet a tűző Naptól. Az uralkodók kedvelt fejkendője volt, mely együtt érkezhetett a többi koronával. A sárga-kék csíkok váltakozása a napkorongot, és az égboltot szimbolizálja, hisz a fáraó hatalma a Napnál fényesebben tündökölt. Általában Ureusz található rajta.

Viselte: I. Pepi, III. Szeszosztrisz, Hatsepszut, Ekhnaton, Tutankhamon, Semenkhare.

Digital Karnak Project

2010-07-05T19:38:00.001+02:00

A Digital Karnak Project célja, hogy a diákok, az oktatók és az érdeklődők számára elérhetővé tegyék a karnaki régészeti lelőhelyet. A számítógépes animációk megkönnyítik a tudományos régészeti munkát, valamint a hallgatók tanulási módszerén is változtat. Ennek legújabb módja az egykori templom építésének szakaszait bemutató 3D-s animációk, melyek visszarepítik a látogatót az aranykorba.

Elérhető források:

A templom építésének fázisai délkeletről 3min 17sec.

A templomépítésének fázisai északkeletről 3min 17sec.

A templom építésének fázisai északnyugatról 3min 17sec.

A templom építésének fázisai délnyugatról 3min 17sec.

A templom építésének fázisai felülnézetből 3min 17sec.

A templom felülnézetből az északi kaputól a VII. pülonig 0min 50sec.

A templom felülnézetből: a Szent tó 0min 47sec.

A templom felülnézetből IV. Thotmesz munkáival 1min 10sec.

A templom felülnézetből a görög-római időszak alatt 1min 7sec.

Templomséta a nyugati kaputól a belső szentélyekig 1min 35sec.

Templomséta a déli szárnytól a Szent tóig 1min 9sec.

Templomséta az első udvaron 0min 43sec.

Hüpszoszi csarnok 0min 39sec.

Ozirisz katakombák 0min 52sec.

Pülon körül 0min 40sec.

Még több ábra, kép, animáció és feltárási jegyzőkönyv a DKP hivatalos honlapján!
http://dlib.etc.ucla.edu/projects/Karnak/

Tutankhamon fejszobra lótuszvirágon

2010-07-05T09:55:00.004+02:00

Stukkós és festett fa
Magassága: 30 cm

Carter ezt a különös szobrot a sír bejárata után lévő folyosón találta. Feltételezései szerint nem ez volt az eredeti helye, hisz rögtön kitűnt a többi összetört edény-maradványok közül. A fáraó fejét egy kinyíló lótuszvirágon ábrázolták. A kékre festett talpacska egyértelműen a vizet jelképezi. A fehér és kék lótuszvirág rendkívül elterjedt növény volt a Nílus mentén. Az egyiptomiak azért ruházták fel szimbolikus jelentésekkel, mert a virág sötétedéskor a víz alá merül, majd napkeltekor a virág ismét a felszínre bukkan, kibontja szirmait, és kelet felé fordulva üdvözli a napot. Mikor az egyiptomiak is rájöttek a jelenségre, hamar a nap szimbolikus jelentéseivel ruházták fel, hisz a nap is eltűnik a feneketlen mélységbe, hogy másnap ismét felbukkanjon, újjászülessen. A Halottak Könyve 81. fejezetében is találkozhatunk hasonló képekkel. A Könyv szerint az elhunyt lótuszvirággá változik. Ezzel az átváltozással a fáraó szert tesz a növény által szimbolizált újjászületés képességére. Ez a szobor tehát valószínűleg a fáraó újjászületését volt hívatott biztosítani a túlvilágon.

A király aranyozott faszobrai

2010-07-05T09:51:00.002+02:00

Aranyozott és festett fa, bronz
1, Magassága: 85,6 cm
2, Magassága: 69,5 cm

Howard Carter a sírban harmincnégy faszobrot talált, amelyek közül hét Tutankhamon, a többi különféle istenek tiszteletére készült. Íme két szobor, mely a fáraót ábrázolja. A szobrok jelentése szimbolikus: a leopárdháton álló fáraó a felső-egyiptomi fehér koronát viseli. Az egyik kezében a korbácsot, a másikban egy hosszú botot tart. Öltözéke a tipikus egyiptomiéval azonos, redős kötényben ábrázolták. Alatta a megfontolt léptekkel, óvakodó nagymacska, egy leopárd áll. A hírhedt Piramisszövegek szerint Egyiptomban a leopárdot a csillagok között elhelyezkedő túlvilág jelképeként azonosították az archeológusok. Így a szobor elemzése roppant egyszerű: Tutankhamon az állat hátán magasodva arat győzelmet a halál felett. A szobor 85,6 cm magas. Aranyozott és festett fa, ugyanúgy mint a másik szobor. A papiruszcsónakon álló fáraó egy vízilóvadászaton vesz részt. Erről tanúskodik a kezében található sodrony, és dárda. Roppant érdekes, hogy ezen a szobron már az alsó-egyiptomi vörös koronát láthatjuk Tutankhamon fején. Ennél a szobornál a képzeletbeli víziló a gonosz erő jelképezője. Az állat elejtésével a fáraó, mint a kozmikus rend fenntartója, eleget tesz kötelességének. Ennek a szobornak a magassága 69,5 cm. A szobrok tartása egyértelműen tükrözi az Amarna-művészet hatásait. Természetesen a két szobor a kairói múzeumban tekinthető meg.

Kanópusztartó láda

2010-07-05T09:49:00.003+02:00

Alabástrom, aranylemez
Magassága: 85,5 cm, Szélessége: 54 cm,
Hosszúsága: 54 cm

A kincseskamrában találták meg a fáraó kanópusztartó ládáját, amelyet az egyiptomiak alabástromból faragtak ki. Ezt a követ a közép-egyiptomi Hatnub bányáiból fejtették ki. Az alabástromszentélyek formája az ősi, felső-egyiptomi szentélyek mintájára készült. Magassága 85,5 cm, hosszú-sága és szélessége 54 cm. Aranyozott faszánon áll, amely megkönnyebbítette a tárgy szállítását. A szentély belsejét négy részre osztották, ezekben helyezték el a fáraó belső szerveit őrző színarany 39 cm magasságú szarkofágokat. A négy fülkét az ifjú király képmását mintázó alabástrom-fedelek zárják le. A szentély négy sarkát Ízisz, Nephthüsz, Neith és Szelket istennők domborított alakja díszíti, akik kitárt karokkal védelmezik Tutankhamon szerveit. Az oldallapokon lévő feliratok a négy istennő imái, amelyet a gyerekfáraó nevében mondtak el.

Fejtartók

2010-07-05T09:44:00.001+02:00

Nagy meglepetésre vettem észre, hogy egy ilyen tárgy is létezik. Tutankhamon leghíresebb kincsei közül tűnik fel egy olyan tárgy, melyet érdekes módon nem arannyal vontak be, és ezért nem tündököl a szebbnél szebb kincsek között. Ez nem más, mint a fáraó fejtartója, melyre az elhunyt fejét helyezték. Két elefántcsontdarabból faragták, s a lábat Su isten, a levegő megszemélyesítőjének felismerhető alakjáról mintázták. Az isten térdelő helyzetben van, és kezeivel tart egy félkörívet, melyen a fej nyugodott. A fejtartó a halálból való feltámadás elengedhetetlen eszköze volt. A halottnak, akit alvó betegnek tekintettek, ezzel segítették, hogy a fáraó fejét felemelhesse a horizont felé. A halotti ágyakon nem volt megemelt fejrész, így kezdték el a fejtartók használatát.

A királyi trón

2010-07-05T09:37:00.002+02:00

Fa, aranylemez, ezüst, üvegpaszta, és féldrágakövek

Magassága: 102 cm, Hosszúsága: 54 cm,

Szélessége: 60 cm

A sírkamra felnyitásakor a régészek elsőnek az előkamrába jutottak, ahol a plafonig halmozott tárgyak közül kétségkívül az egyik ágy alatt talált királyi trón lett a kamra legszebb darabja. Az arannyal borított trón lábai vadmacska lábat, fejrésze oroszlánfejet, karfái szárnyas kígyót formálnak. A kígyók Alsó– és Felső-Egyiptom koronáit viselik és oltalmazóan terjesztik ki szárnyaikat a fáraó kartusa fölött. Howard Carter szerint az élénk színű háttámla adta a szék igazi értékét: „A nap védelmező sugarait a fáraóra bocsátja. A király kényelmesen elhelyezkedik a párnákkal tömött trónon, kezét hanyagul a támlán pihentetve. Felesége, Ankheszenamon előtte áll, és az utolsó simításokat végzi férje, az ifjú fáraó, Tutankhamon megjelenésén. A királynő végül illatos olajjal keni be a fáraó testét.” A fáraó bonyolult, több részből álló koronát, széles gallért és redőzött kötényt visel. Az ifjú párra Aton (a napkorong) ontja jótékony sugarait, amely arra utal, hogy a fáraó uralkodásának korai szakaszában készülhetett.

Fáraói jelképek

2010-07-05T09:28:00.001+02:00

Bronz, arany, üvegpaszta és fa

Mindkét darab hosszúsága: 33, 5 cm

Az egyiptomi fáraók legismertebb és legelterjedtebb jelképe a mellkasukon összefont heka és a neheh, ismertebb nevükön a pásztorbot és az ostor. Ez a két jelkép olyan fontosnak számított az ókori Egyiptomban, mint más népek királyainak jogara és országalmája. Ám jelentése egy kicsit eltér. Az isteni létezés igazolásával a fáraóra, mint népe pásztorára tekintettek, aki botjával irányítja, és ostorával védelmezi népét. Ezek Ozirisz jelképei, melyet ő Anedzstitől kapott. Anedzstit pásztorként, pásztorbottal és ostorral ábrázolták. Természetesen Tutankhamon is viseli ezeket a jelképeket, melyet aranyszarkofágján a mellkasán keresztez. Mindkét tárgy azonos technikával készült: a bronzvázat váltakozva arany és kék üvegpaszta hengerekkel fedték be. Méretük megegyezik. A korbács alapjában található a fáraó kartusa (Tutankhaton), amiből következtetni lehet arra, hogy az uralkodó már akkor hordta ezeket a jelképeket, amikor fáraóvá koronázták.

A fáraó maszkja

2010-07-05T09:21:00.004+02:00

Arany, lazúrkő, karneol, kvarc,
obszidián, türkiz, üvegpaszta
Magassága: 54 cm, Szélessége: 39,3 cm
Súlya: 11 kg

„Szomorú, de nyugodt arcvonások, amely tükrözi a fiatalságot, és a korai halált…” Egy 11 kilónyi tömör aranyból készült, 54 cm magas és 39 cm széles aranymaszk kapta azt a megtiszteltetést, hogy a Kairói Múzeum egyik leggyönyörűbb és legértékesebb ékköve legyen. 1925. október 10-én Howard Carter felnyitja az utolsó aranyszarkofágot és megpillantja a maszkot, mely a világ legnagyobb felfedezése címet viseli. A fáraó maszkja közvetlen a múmián feküdt. Az arcot vastag aranylemezből formázták, majd féldrágakövekkel és színes zománcbetétekkel díszítették. A fáraó fejkendője (nemesz) az uralkodói dísz része. A nemez-kendőt csak a fáraó viselhette, hisz ez helyettesítette a súlyos koronákat. Körbefogja a fáraó fejét, és az uralkodót, a napisten fiát úgy ábrázolja, mintha ő lenne a Nap. A fejkendő arany csíkjai a napsugarakat jelöli, a lazuliból készült kék csíkok pedig az ég kékjét jelképezik. A király szemeit kvarcból és obszidiánból alakították ki, amelynek sarkait a valóságnak is megfelelően vörösre színeztek. A fáraó homlokán két védőistene ágaskodik, balra Uto egy kobra alakjában, jobbra Nehbet, keselyű képében. Ez a két istennő (Uto Alsó-Egyiptom, Nehbet Felső-Egyiptom védő istensége) együtt a királyi név oltalmazója volt. Bár Ureusz (Uto) a felágaskodó kobra más feladatot is kapott; sziszegésével elriasztani az ellenséget. Az ifjú uralkodó állán a fonott, isteni szakáll található, amelyet aranyból és üvegpasztából készítettek, és ami a halhatatlanság jelképe. A maszkon Hórusz-szemeket is láthatunk. Az egyiptomi mitológiából megtudhatjuk, hogy mikor Hórusz legyõzte Széthet, mindkét szeme súlyosan megsérült. A beteg szemeket azután Thot, a gyógyítás istene tette éppé, azaz udzsattá. A szempáronként ábrázolt Udzsat- szemek, a Hórusz szemével azonosított Napot, és Holdat jelképezik. Az ókori Egyiptomban az élõ és a holt embereken kívül gyakran istenek, és szent állatok is viselték ezt az amulettet a rontás kivédésére. A gallért (uszekh) tizenkét sor gyöngy alkotja, amelyek anyaga lazúrkő, kvarc, amazonit és üvegpaszta. A két vállnál a nyakéket sólyomfejes csatok zárják le. A maszk hátára felvésett hieroglif jelek egy varázsigét tartalmaz a Halottak könyvéből. A fohász különféle isteneket hív segítségül, akiket a halott király testrészeivel azonosít.

Theban Mapping Project

2010-07-05T09:16:00.000+02:00

Fedezd fel te is a Királyok Völgyét! A Theban Mapping Project csapata elszántan küzd azért, hogy felfedjék a völgyet, valamint izgalmas sírkamratúrára invitáljanak bennünket. Megtekintheted a műholdfelvételeket, térképeket, mindent, ami csak a Királyok Völgyére vonatkozik. Sírkamrák tervrajzait, leírásait, videóit is megtalálhatod itt. Kalandra fel, és jó szórakozást!

Tekintsd meg te is! >>

Elkészült Tutankhamon arca

2010-07-05T09:04:00.000+02:00

A fáraóról készített CT-felvételek tanúsága szerint igen sajátos volt Tutankhamon arca. Jean-Noël Vignal igazságügyi antropológus és Elisabeth Daynés szobrász segítségével újra láthatjuk a fáraó arcát. Koponyájának méretei alapján kiszámították az arc, az orr, az ajkak és az áll szövetmélységét. Látszólag a fáraónak erős mélyharapása, enyhe farkastorka volt. Az adatokból nem tudták megállapítani, hogy a fáraónak barna vagy zöld szeme illetve hosszú vagy rövid haja volt-e. A leletek alapján elsőnek öntőminta készült a koponyáról, majd ezt még agyaggal töltötték ki, majd elkészítették a végleges szilikonmodellt. Egyiptológusok javaslatára az arc elkészítéséhez, Tutankhamon sírjában talált két faszobrot és Nofretiti egyik mészkő mellszobrát vették alapul. Majd a fáraó mellszobrát a sírmellékletek ihlette ékszerekkel díszítették.

Az antropológus Jean-Noel Vignal a fáraó múmiájáról néhány hónapja készült közel 1700, nagy felbontású háromdimenziós CT-felvétel segítségével meghatározta a koponya és az arc legfőbb jellemzőit. Vignal kutatásai alapján arra jutott, hogy a fáraó a kaukázusi rassz jegyeit viselte, keskeny orra volt, apró fogai, és ívesen hátrahajló álla.

A National Geographic Society a CT-adatokat párhuzamosan egy amerikai kutatócsoportnak is átadta. Ez a kutatócsoport vakon dolgozott, nem tudták, hogy a híres fáraó múmiájáról készült felvételek vannak birtokában. Az amerikai és a francia kutatók nagyon hasonló végeredményre jutottak, és mindkét arcmás erősen hasonlít az eddig ismert, az ókorban készített arcképekhez.

National Geographic

A fáraó átkának nyomában

2010-07-05T08:56:00.000+02:00

„A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát”. Ez a mondat állt Tutankhamon kriptájának ajtaján lévő pecséten, melyet a régészek minden habozás nélkül feltörtek, így a régészcsoport magára haragította a fáraót.

1923. április 5-én Lord Carnarvon a sír társfelfedezője hirtelen meghalt. Így az egész világon egy őrült pletyka terjedt el: a fáraó átka lesújt arra, aki megzavarja az uralkodó álmát. Carnarvon a halála előtt többször is Tutankhamon nevét említi. Majd egyszer csak a nővérnek ezt kiáltja: „Vége, hallom a hívást, készülök.” Ekkor egész Kairóban áramszünet lett. A nővér ekkor elhagyta a szobát, hogy visszakapcsolja az áramot. Mire visszatért Carnarvon már halott volt. Néhány héttel később, Audrey Herbert ezredes, Carnarvon öccse hal meg, majd nem sokkal később a mecénást ápoló nővér is. Majd szaporodnak a hirtelen halálesetek. A kanárit, amit Carter mindig magával visz, kobra marja meg. Carter személyi titkára, Richard Bethell és annak egyetlen fia is meghal, majd őt követi apja is. Ezután Lafleur professzor következett, aki a sírban talált tárgyakat katalogizálta. Meghalt Carter munkatársa is, Arthur Mace, aki épp csak átlépte a sír küszöbén. Egy ásatáson dolgozó tudós, Evelyn White depresszióba esett a történtektől, majd felakasztja magát. Douglas Reed régész és Douglas Derry professzor is meghal, csakúgy mint Carnarvon felesége. Majd egy megfigyelőt küldenek a helyszínre, aki szintén meghalt. Néhány év alatt összesen tizenhét tudós halt meg.

Vajon mi okozhatta ennyi ember halálát? Mire jutottak a régészek napjainkig? 2005-ben az az elmélet született, hogy a sírban millió penészgomba telepedett meg 3000 év óta, melyek halálos kimenetűek. Carter feljegyezte irataiban, hogy amikor felnyitották a sírkamrát, meleg levegő csapott az arcába, amely tökéletes környezetet biztosított a penészgombák szaporodásához. Még az ásatás előtt Lord Carnarvon közlekedési balesetben megsérült, így pihenéképp érkezett Egyiptomba. A lábadozó régészt a sírkamrába csalogatta a felszínre hozott tárgyak, így négykézláb indult be a kamrába. Vajon Carnarvon kavarta fel a rengeteg penészgombát, mely a levegőbe jutva több emberét is megfertőzött? Napjainkban ez a legvalószínűbb elmélet.

Mi okozta a fáraó halálát?

2010-07-05T08:48:00.000+02:00

Erre a kérdésre sokáig találgatás volt a válasz. Tutankhamon halálának okát vizsgálni nem egyszerű dolog, ugyanis a múmia a sok viasztól teljesen beleragadt a szarkofágba. Így sajnos csak darabokban hagyhatta el a szarkofágot. Howard Carter régész egyszerű röntgen felvételen megállapította, hogy a fáraó koponyacsontján belül csontszilánkok vannak, így a fáraó valószínűleg az apja által hozott törvények miatt halt meg, mégpedig egy titkos ellenlábasa hátulról halálos ütést mért rá. Körülbelül 80 évig ez az elmélet a fáraó halálával kapcsolatban. De vajon tényleg egy fejére mért ütéstől halt meg Tutankhamon? Mit mondanak a régészek, tudósok, orvosok napjainkra?

2005-ben a fáraó ismét elhagyja a sírkamrát, hogy CT-vizsgálatra vigyék, hogy a régészek több információkhoz jussanak. A CT-készülék az orvosoknak rengeteg adatot elárult a fáraóról: 167 cm magas, vékony testalkatú ifjú volt, s kitűnő egészségnek örvendett. Nem voltak szuvas fogai, s bár enyhe farkastorka volt, de erről nem is tudott. Hosszúkás fejformája családi vonás, melyet apjának köszönhet. A fáraó tarkóján egy lyukat találtak, mely valószínűleg a mumifikálás során keletkezett, ugyanis az agyat nem csak az orron keresztül távolították el, hanem a nyakon keresztül is. A Carter által talált csontszilánkok is, így kerültek a koponyacsonton belülre. Ezeket eltekintve semmi baj nem érte a koponyacsontot, tehát nem ütötték le a fáraót.
A tudósok tovább vizsgálják a múmiát. A szakértőknek nehéz megkülönböztetni a fáraó életében szerzett sérüléseket azoktól, melyet Carter csoportja okozott a múmián. Így nem kis munka után egy szokatlan dolgot vettek észre Tutankhamon bal lábán. Nem sokkal a térd fölött enyhe vérömlenyre és csonttörésre bukkantak a régészek, melyek az orvosok szerint nem lehetett más, mint egy nyílt lábszártörés nyomai, mely a megfelelő gyógynövények hiányában könnyen elfertőződhetett és a fáraó halálához vezethetett. A sírban talált tárgyak szolgálnak bizonyítékul annak, hogy a fáraó rendkívül kedvelte a vadászatot, és hogy később a harcművészetet is elsajátította. Napjainkban az az elmélet született, hogy a fáraó harci szekeréről leesve vagy csatában szerezhette ezt a sérülést, mely 19 éves korában már a halálához vezetett.

Howard Carter életrajza

2010-07-05T08:37:00.000+02:00

Howard Carter (Kensington, 1873. május 9. – London, 1939. március 2.) brit régész, az egyiptológia egyik leggazdagabb és leghíresebb leletének, az i. e. 1300-as években élt Tutankhamon egyiptomi fáraó sírjának felfedezője.

Carter 1873. május 9-én született Kensingtonban, egy festő nyolc gyermeke közül a legkisebbként. Gyerekkorát a család vidéki házában töltötte, iskoláztatása nem volt éppen szabályszerű: apja tanítgatta, így természetesen főként a rajzolás és festés alapjait sajátította el. Amikor apja Lord Amherst, a korabeli Anglia egyik legnagyobb egyiptomi régiséggyűjteménye tulajdonosának otthonában dolgozott, a házigazda megismertette a fiút értékes műkincseivel. A történelem iránt érdeklődő Howard figyelme Egyiptom felé fordult.

Nem sokkal később a British Museum egyik egyiptológusa Lord Amherstnél keresett valakit, aki lemásolná a sírköveken levő rajzokat, a lady pedig az ügyes kezű Howard Cartert ajánlotta. Az ambiciózus fiatalember 1891 októberében már útban is volt Alexandria felé, s az Egyiptomi Kutatási Alap megbízásából régészként és rajzolóként dolgozott kora legismertebb egyiptológusai mellett, 1892-ben Amarnában, majd Théba környékén. 1899-ben kinevezték a felső-egyiptomi műemlékek főfelügyelőjévé, 1903-1905-ben Alsó-Egyiptom régészeti felügyelője volt.

Pályája 1905-ben megbicsaklott, mert a szakkarai ásatások őreinek megengedte, hogy megvédjék magukat néhány részeg francia turistával szemben, akik bepanaszolták a főkonzulnál. Miután Carter nem volt hajlandó bocsánatot kérni, felmentették állásából, ezután akvarellfestőként és régiségkereskedőként tevékenykedett. 1907 táján került kapcsolatba a dúsgazdag régiséggyűjtő Lord Carnarvonnal, aki őt kérte fel ásatásainak vezetésére. Carter feltárta a Théba melletti nekropoliszt (Királyok völgye), II. Mentuhotep, I. Amenhotep, Hatsepszut és IV. Thotmesz sírját, Hatsepszut völgytemplomát, a XVIII. dinasztia királynéinak sírját és számos magánsírt. Akkoriban úgy tudták, hogy Ehnaton kivételével a XVIII. dinasztia valamennyi fáraóját a Királyok Völgyében temették el, és sírjaikat – a hiányzó Tutankhamonét kivéve – már felfedezték és kirabolták.

Carter nyolc hosszú éven át kereste a hiányzó sírt, hiába. 1922-ben aztán elhatározta, hogy átvizsgálja VI. Ramszesz sírjának környékét is, ahol addig az Egyiptomi Műemlék Felügyelőség kérésére nem kutattak. Pár hét múlva megtalálta az első nyomot, egy tizenhat fokból álló lépcsőt, amely a Ramszesz sírjának közelében levő ókori munkáskunyhók maradványai alatt egy bevakolt ajtóhoz vezetett. Mögötte, a falon láthatóak voltak az ősi nekropolisz őrének pecsétjei, az utolsó válaszfalon pedig Nebheperuré (Tutankhamon koronázási neve) volt olvasható.

Carter 1922. november 26-án kezdte meg a titkát 3300 éven át őrző sír feltárását. A sírkamrában megtalálták a fáraó túl sok balzsamozószerrel balzsamozott, s így súlyos károsodást szenvedett múmiáját és színarany, üveg- és féldrágakő-berakásokkal díszített halotti maszkját, amely megőrizte Tutankhamon arcvonásait. A több mint 2000 tárgy között aranyozott ládák, arannyal bevont és színes üveggel, illetve féldrágakövekkel díszített trónus, különböző állatfigurák, ékszerek, életnagyságú szobrok voltak. Az ásatásról Carter és társai háromkötetes munkát adtak ki.

A nagyközönséget azonban még a káprázatos kincseknél is jobban izgatta-izgatja „a fáraó átka”. A bulvárlapok szenzációként tálalták, hogy a feltárást követő évben – a diagnózis szerint vérmérgezésben – meghalt Lord Carnarvon, Carter megbízója, majd gyors egymásutánban 27 haláleset történt az ásatásban részt vevők és a velük érintkezésbe kerültek között. Egyes vad feltételezések szerint az egyiptomiak méregbe csavart gyolcsba burkolták a múmiákat, mások szerint a belélegzett mikroorganizmusok okozták a haláleseteket. Újabb feltételezések szerint az évezredek során a sírkamrában felgyülemlett magas radioaktivitás játszhatott szerepet, de hogy ennek a sugárzásnak mi a forrása, az megint csak rejtély. Az átok egyébként is válogatós volt, mert az expedíció 26 tagja közül 20 még tíz év után is élt, a „főbűnös” Carternek az átok 16 évet engedélyezett erőben-egészségben, a múmiát boncoló orvos pedig 86 évesen hunyt el. A legenda azonban tovább él.

Heroikus és világhírű munkássága ellenére Carter nem részesült hivatalos elismerésben, egy belga kitüntetést és az amerikai Yale Egyetem tiszteletbeli doktori címét kivéve. hunyt el Londonban, szívelégtelenség és nyirokcsomó-daganat következtében.

Wikipédia

A sír felfedezése

2010-07-04T21:24:00.003+02:00

Hiába kutattak évekig, s a Királyok völgyének ásatásait finanszírozó Lord Carnarvon már-már feladta, amikor Howard Carter régész rábeszélte őt még egy utolsó próbálkozásra. 1922. november 4-én, régi munkáskalyibák alatt egy kisfiú felfedezi egy sírba vezető lépcsősor első fokait. A helyszín megtisztítása után megpillantanak egy kriptaajtót, mely betörések nyomait viseli magán. A kriptaajtót egy vasráccsal lezárják, a lépcsőfokokat betemetik és őrszemeket állítanak elé, hogy Lord Carnarvon jelenlétében nyithassák fel a kriptát. Erre az eseményre november 24-én kerül sor, amikor fényképeken örökítik meg a kripta felnyitását. Majd egy 7 m-es, kövekkel, vázákkal, tartóedényekkel eltorlaszolt, korábbi behatolások nyomait viselő folyosót találnak, melyet a következő éjjelen megtisztítanak. A felfedezők a megtisztított folyosó végén egy második befalazott ajtóval találják szembe magukat. Egy vasrúddal Howard Carter nyílást üt az ajtón, és megpróbálja bedugni a kezét. A remegő gyertyafénynél egy nagyobb helyiség körvonalai sejlenek fel, ahol érdekes dolgokat halmoztak fel. Carter így ír naplójában erről a pillanatról: ,,Lord Carnarvon, nem bírván tovább türtőztetni magát, izgatottan megkérdezte: - Lát valamit? – Csak ennyi jött ki a számon : - Igen! Meseszép dolgokat! –” A két régész nagy izgalommal várta, hogy felnyithassák az aranyládákat. Az előkamrában csodálatos aranyozással díszített tárgyakat találtak a 4 m magas teremben, plafonig halmozva. Hordágyak, életnagyságú emberszobrok, halotti ágyak, csodálatos szekrények, karosszékek és vázák alkotják Egyiptom legdrágább kincsét. A régész számára nyilvánvaló lett, hogy a kamra drága és törékeny tartalmát teljes egészében a felszínre kell hozni, mielőtt folytatják a síremlék feltárását. Ezzel kezdetét vette a többéves munka.
Az előkamra falának támasztott hordágyak mögött, a régészek egy újabb befalazott ajtót találtak. Az ajtón túl hihetetlen rendetlenségben tárgyak ezrei voltak felhalmozva. Ezek a tárgyak minden bizonnyal az elhunyt fáraó gyermekkori emlékei voltak. Drága játékok, tollak, legyezők, ruhásládák és élelmiszeres kosarat találtak sült szárnyasokkal, gyümölcsökkel, borral telerakva. Az előkamrában Carternak már elsőre feltűnt két nagy férfiszobor, amik mintha egy ajtót fogtak volna közre. A köztük lévő falrész üregesen kongott. Megérezvén, hogy a fal mögött már a sírkamrát találják, Carter elhalasztotta az ajtó felnyitását. Végre eljött a várva-várt nap. A sírkamra felnyitását magas rangú vendégek jelenlétében tartották 1923. február 17-én, három hónappal később a sír megtalálása után. Howard Carter megkezdte a pecséttel ellátott fal megbontását. „Remegő kézzel sújtottam először a falra” írja a régész emlékirataiban. Mikor a rés már elég nagy volt, egy lámpát dugott át rajta, és megdöbbentő dolgot látott. „Megdöbbentő látvány tárult elém. Az ajtótól egy méterre egészen ameddig csak elláttam, volt valami, ami tömör aranyból épült falnak látszott.” Belépve a sírkamrába megállapították, hogy egyértelműen királysírt fedeztek fel. A tömör aranyból épült fal nem volt más, mint Tutankhamon fáraó halotti kápolnája, melyben kétségtelenül a fáraó nyugszik. A régészek kíváncsiságát elsőnek a sírkamra melletti kincstárszoba nyűgözte le, melynek gazdagsága minden addig feltárt részt felülmúlt. A kincstárban olyan tárgyakat találtak, melyek segítik a fáraó túlvilági életét: főzőedények, írószerek, gyógyszerek, élelmiszerek, szerszámok, ..stb. Szintén itt találták meg a királyi pár halva született csecsemőjének maradványait is.

Később megkezdték a kápolna felnyitását. A kápolna 5,08 m hosszú, 3,28 m széles és 2,75 m magas. Akkora, hogy a sírkamrát szinte teljesen kitölti, csak egy keskeny járatot hagyva maga körül. Howard Carter és Lord Carnarvon lázasan nyitotta fel az ajtószárnyakat, ám a régészek csodálkozására egy újabb, lepecsételt kápolna tárult a szemük elé. Így a szarkofág felnyitása egy másik időpontra került, mert később kiderült, hogy a gránitszarkofág felett négy kápolna helyezkedik el. A szarkofághoz a hozzáférés lehetetlen volt, így egyesével kezdtek a kápolnák lebontásához. Túlságosan szűk volt a sírkamra egy ilyen művelet végrehajtásához, de vajon az egyiptomiak hogyan tudták felépíteni a négy kápolnát? Miután az építőmesterek által a kápolnákra vésett hieroglifákat lefordították, Howard Carter már tudta a választ. Valójában az egyiptomiak által használt módszer volt az egyedüli lehetséges. A munkások először a kápolnák oldalfalait vitték a helyiségbe, először a legnagyobbét, majd a kisebbeket, és ugyanebben a sorrendben a kamrafalnak támasztották az oldalakat. A kvarcit szarkofág a terem közepére került. Ezután az asztalosok láttak munkához. Először a legkisebb kápolna oldalait állították össze, majd rárakták a tetejét. Így haladtak egészen a legnagyobbig. A nemes anyagokkal készült kápolnák csodálatos, de törékeny falainak elbontására a régészeknek csak egy út kínálkozott: visszafelé végrehajtani az összes műveletet. Nyolcvan napba telt, míg a Carter vezette régészcsoport elérte a kőszarkofágot. Ekkor kezdett elterjedni szerte a világban a fáraó átka. Lord Carnarvon már nem élhette meg a kőszarkofág felnyitását, ugyanis ő 1923. április 5-én rejtélyes körülmények között meghalt. Majd szaporodnak a halálesetek, Carnarvon halála után 17 tudós hal meg. Howard Carter egyedül folytatja munkáját. Itt érkeztek el a legnehezebb feladathoz: felnyitni a szarkofágot és a koporsót. Ám itt a régész nem sejtette, hogy a fáraó múmiája három aranykoporsóban nyugszik. Arra meg végkép nem számított, hogy a harmadik koporsó, amelyben már a múmia fekszik, 1100 kg tömör aranyból készült. Majd végre elérkezik 1925. október 10-e, amikor Carter szemtől-szembe állhat az alig 19 éves ifjú uralkodóval. A múmia igen rossz állapotban maradt meg a túlzott balzsamtól, amelytől elfeketedett a test. A múmia fejét és vállait teljesen eltakaró 11 kg-os csillogó aranymaszk, a fáraó örökre fiatallá merevedett arcvonásait mutatja, mely ma a Kairói Múzeum ékköve. Howard Carter álma valóra vált. Majdnem három év alatt olyan régészeti felfedezést tett, mely még a mai napon is a legnagyobb felfedezés címet viseli.

Ironikus, hogy a Királyok Völgyének sírjai között a legkisebb, egyben a leghíresebb is. Hiába kutattak évekig, s a Királyok Völgyének ásatásait finanszírozó Lord Carnarvon már-már feladta, amikor Howard Carter régész rábeszélte őt még egy utolsó próbálkozásra.

Fontos dátumok

Kr.e. 1327

Sírba teszik Egyiptom királyát, a tizenéves Tutankhamont.

1874

Londonban megszületik Howard Carter.

1891

A 17 éves Carter Egyiptomba utazik, és Percy Newberry egyiptológus mellett dolgozik.

1899

Az Egyiptomi Műemlékvédelmi Szolgálat Felső-Egyiptom műemlék-felügyelőjévé nevezi ki.

1905

Egy vitából adódóan lemond megbízatásairól.

1907

Carter találkozik jövőbeli pártfogójával, Lord Carnarvonnal.

1909

Theodore Davis tévesen Tutankhamon sírjával azonosítja a KV58-as lelőhelyet.

1917

Carter megkezdi kutatásait a Királyok Völgyében.

1922

Carter megtalálja a Tutankhamon sírjához vezető rég elrejtett bejáratot.

1923

Támogatója, Lord Carnarvon jelenlétében felnyitja a sír lezárt bejáratát. Később Carnarvon egy fertőzött szúnyog csípése következtében meghal.

1924

Carter vitába keveredik az egyiptomi hatóságokkal, ezért visszazárja a sírt.

1925

Carter hősként tér vissza Angliába.

1939

64 éves korában Londonban meghal.

Ehnaton, az eretnek fáraó (Kr.e. 1355-1337)

2010-07-04T21:19:00.000+02:00

Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep, neve régiesebb átírásokban Ehnáton, Ekhnáton) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia tizedik fáraója. Leginkább átfogó vallási-kulturális reformjáról, az ún. Amarna-reformról ismert, mely során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a központba. Neki szentelte új fővárosát, Ahet-Atont is. Mivel a vallás az ókori egyiptomiak életének minden részét áthatotta, a reformok is számtalan területre kiterjedtek, köztük a művészetre, melyre korábban sosem látott naturalizmus lett jellemző. Reformjai végül elbuktak, de hatásuk bizonyos mértékben megmaradt.

Ehnaton főfelesége, a legendás szépségű Nofertiti főként gyönyörű mellszobráról híres, mely az egyiptomi portrészobrászat talán legismertebb alkotása.

III. Amenhotep fáraó és Tije nagy királyi hitves fiaként született. Ekkor még Amenhotepnek hívták. Nem ő volt a trónörökös, hanem Thotmesz nevű bátyja, aki azonban fiatalon meghalt. Négy lánytestvérét azonosították – Szitamon, Iszet, Henuttaneb és Nebetah hercegnőket, akik közül a két legidősebbik feleségül ment saját apjához. Többnyire a legfiatalabb húgaként azonosítják Baketaton hercegnőt, akiről azonban az is felmerült, hogy talán a lánya.

Fiútestvérei Thotmesz kivételével már nehezebben azonosíthatóak, tekintve, hogy a kor művészeti hagyományai értelmében a hercegnőket sokkal gyakrabban ábrázolták, a hercegek a háttérben maradtak. A kevéssé ismert Szemenhkaré, akit uralkodása utolsó éveiben társuralkodóvá nevezett ki, talán az öccse volt, de lehet, hogy a fia míg a Szemenhkarét követő Tutankhamont Ehnaton fiának szokták tekinteni, de vannak olyan feltételezések, hogy az öccse.

Bár konkrét bizonyíték nincs rá, egyes jelek azt sugallják, anyjának, Tijének a testvére volt az udvarban fontos pozíciót betöltő Ay, akiről – ismét csak közvetett bizonyítékok alapján – feltételezik, az apja volt Nofertitinek, Ehnaton feleségének, akivel eszerint az elmélet szerint unokatestvérek voltak.

Amenhotep herceg fiatal koráról, neveltetéséről kevés az adat. Bátyjáról, Thotmeszről ismert, hogy Memphiszben töltött be fontos pozíciót, mint Ptah főpapja. Amennyiben Amenhotep örökölte elhunyt bátyja pozícióit, ő is Memphiszben készült fel az ország kormányzására, és későbbi művészeti felfogásával egybevág a kézművesek istene, Ptah főpapjának egy hagyományos címe: „a mesteremberek legnagyobbika”, mely minőségében a művészek felügyelője volt. Vallási nézeteire azonban nagyobb hatással lehetett Ré napisten kultuszközpontja, Héliopolisz, amelynek több szülötte is feltűnik később Amenhotep kíséretében.

Pletykák a hamar elözvegyült királynéről

2010-07-04T21:13:00.000+02:00

Tutankhamon fáraó felesége, féltestvére Ankheszenamon, úgy tűnik szívesen házasodott. Az ókori Egyiptomban bevett szokás volt, hogy a királyi család sarjai egymás között házasodtak. Tutankhamon elődjének, Ehnaton és Nofretete királynénak legalább hat gyereke volt, de valószínűleg egyik sem volt fiú, minthogy kizárólag lányokat örökítettek meg a szobrok és domborművek a családban. Az elsődleges leszármazási vonal e „fiúhiánya” egyre nyomasztóbbá tette a dinasztikus öröklés problémáját. Bár a 18. dinasztia királyi viszonyainak bonyolult hálózatát nehéz kigobózni, valószínű, hogy Ehnaton talán két saját lányát is feleségül vette, akik mindketten Nofretetetől származtak. Az egyikük Ankheszenamon lehetett, méghozzá annak reményében, hogy egy királyi fiúörököst szül majd. Amikor Ehnaton meghalt, Ankheszenamon valószínűleg feleségül ment a következő királyhoz, a rejtélyes Szemenkharéhoz (ha ez a személy nem éppen nőnemű volt, minthogy egyes nézetek szerint éppen hogy Nofretete királynő használta ezt a nevet, amikor fáraóként uralkodott). Amikor Szemenkharé eltűnik a forrásokból a hercegnő összeházasodott a fiatal Tutankhamon fáraóval, aki 19 éves korában meghalt, mielőtt örököst nemzhetett volna. Végül, amikor Tutankhamon halála után az öregedő Ay vezír királyként átvette a hatalmat, Ankheszenamon talán férjhez ment hozzá is. Valószínű, hogy Ay egyben a nagyapja vagy a nagyapjának a bátyja lehetett. Ez azt jelenti, hogy viszonylag rövid időn belül Ankheszenamon férjhez ment az apjához, két féltestvéréhez és a nagyapjához vagy a nagyapja bátyjához. Nem csoda, ha ezek után Ankheszenamon levelet írt Suppululiumasnak, a hettita királynak, hogy küldjenek neki egy fiatal herceget, aki feleségül venné őt, s akiből így király lehetne. Gondoljuk el, mi történt volna, ha sikerült volna egyesíteni az ókori Kelet két legnagyobb birodalmát? Természetesen az egyiptomiak ezt megakadályozták: Zannanza hettita herceget még Egyiptomba érkezése előtt meggyilkolták.

Mit jelent Tutankhamon neve?

2010-07-04T21:02:00.001+02:00

Tutankhamon gyermekkorában a Nebheperuré „Ré alakjainak birtokosa” nevet viselte. Édesapja, az eretnek fáraó, Ehnaton a Tutankhaton „az élet tökéletessége, Aton” nevet adta neki. Az ifjú fáraó végül Tutankhamon néven lép trónra, majd felesége, Ankhszenpaaton pedig az Ankheszenamon nevet veszi fel. De milyen szavak rejtőznek Tutankhamon nevében? Természetesen szerepel benne Amon (Aton), a napkorong istene, melyet abban az időben a legfőbb istenségként tiszteltek (kartusában meglelhető a napkorongként ábrázolt Aton is). Ezen kívül nevében megtalálható az „ankh” szó is, mely az életet szimbolizálva vált ismerté. Ez a szimbólum nem más, mint az egyiptomi füles kereszt. Ez a jel megtalálható Tutankhamon kartusában (névgyűrűjében) is, mely a nevébe illesztve fokozza a fáraó életerejét. Ez az oka annak, hogy honlapunkon a Tutankhamon helyett a Tutankhamon írásmódhoz ragaszkodunk.

Mit rejt a fáraó sírkamrájának festményei

2010-07-04T20:45:00.000+02:00

Tutankhamon sírjában (62. számú sírban) csupán a sírkamra falait díszítették. A dekoráció némi hasonlóságot mutat Ay sírjáéval (KV 23). A bal oldali falon (nyugatra) tizenkét, keretbe foglalt pávián látható a napisten éjszakai bárkája alatt. A nap Khepera formájában, mint szkarabeusz formában jelenik meg, mögötte három férfi isten és két istennő áll. A jelenet az Amduat első óráját ábrázolja.

A hátsó (északi) falon Ay fáraó áll a királyi múmia előtt, a szem-pap párducbőrös öltözetét viseli és a Szájmegnyitási szertartást végzi. A két alak között alacsony asztal áll, megrakva a rítushoz szükséges kellékekkel és öt kis tömjéntartó edénykével. A bal oldalon látható Tutankhamon gondosan kidolgozott kötényt visel, előtte Nut istennő áll, akinek a kezében a víz hieroglif jegyeit ábrázolták. Távolabb balra Tutankhamon és a ká-ja áll (középen) Ozirisz előtt.

A KV 62 díszítésének minden figuráját sietősen és meglehetősen természetellenes arányokkal festették meg. Ay alakja és (kisebb mértékben) Tutankhamon figurája az Amarna-művészet hatását mutatja. Ennek jellemzője többek között a kidomborodó has, a vékony végtagok, a hosszú ujjak és az enyhén előreugró áll. A művész eredeti módon fejezte ki az egymást megérintő, átölelő király és Ozirisz között fennálló kapcsolatot.

A kamra jobb oldali (keleti) falán a halotti menetet tizenkét udvari főtisztviselő vezeti egyforma öltözékben, de kettőjüknek nincs parókája. Kötélen egy szánt vontatnak, rajta egy fényűző szentélyben Tutankhamon múmiája fekszik, melyet Ízisz és Nephthüsz kis figurái őriznek.

A sírkamra főfalán, melyet ma a turisták nem láthatnak, a királyt Hathor és Anubisz üdvözli a túlvilágon.

A kamrában álló vörös kvarcitszarkofág finoman vésett, négy sarkán négy istennő: ízisz, Nephthüsz, Szelket és Neith áll védelmezőn, kiterjesztett karokkal és szárnyakkal. Az istennők kékre festett nyakláncot és karkötőt viselnek.

A sírkamra falfestményeinek állapota aggasztó. Néhány tudós szerint nagy szükség lenne egy több millió dolláros programra, hogy megtisztítsák a falakat a bakteriális fertőzéstől, amely megtámadta felületüket.

Látogass el te is a fáraó sírkamrájába!

Tutankhamon Multimédia a National Geographic készítésében

További képek a sírkamráról:

http://gerard.homann.free.fr/WEB_EGYPTE/kv62_ima_textur.htm

Tutanhamon vagy Tutankhamon?

2010-07-04T20:39:00.002+02:00

Ti kérdeztétek: Miért pont TUTANKHAMON a honlap címe, ha minden újságban és honlapon TUTANHAMON-ként szerepel a fáraó neve?

Azért, mert a fáraó nevében megtalálható az „ankh” szó is, mely az életet szimbolizálva vált ismerté. Ez a szimbólum nem más, mint az egyiptomi füles kereszt. Ez a jel megtalálható Tutankhamon kartusában (névgyűrűjében) is, mely a nevébe illesztve fokozza a fáraó életerejét. Ez az oka annak, hogy honlapunkon a Tutanhamon helyett a Tutankhamon írásmódhoz ragaszkodunk.

Folyamatosan olvasunk viccesebbnél viccesebb leírási módot különböző fórumokon, és nem is értjük, hogy mi okozta a „k” betű kiesését. Bécsben Tutanchamun néven rendezték meg vándorkiállítását, Londonban már ugyanez Tutankhamun néven szerepelt. Érdekes módon már Budapestre is megérkeztek a fáraó kincsei, és napjainkban olvashatjuk plakátokon a TUTANHAMON feliratot, teljesen érthetetlen módon. Több nyelvű portált is végignéztünk, mindegyik nyelvben ott van a „k” betű, így mi is ennél szeretnénk maradni.

Sajnálattal olvassuk, hogy a Wikipédia és megannyi történelmi magazin is így írja le a fáraó nevét (persze csak nézőpont kérdése, hogy kinek hogyan tetszik jobban, és hogy ki hogyan fordítaná le a nevét 3000 év után). Viszont örömünkre szolgál, hogy a National Geographic legalább Tutankhamon-ként használja ezt a nevet.

Természetesen várjuk a ti véleményeiteket is ezzel kapcsolatban!

A fáraók Egyiptoma életszerű grafikával

2010-07-04T20:12:00.000+02:00

3D-s nyomtatóval alkották újra a fáraó múmiáját

2010-07-04T19:22:00.000+02:00

Sarlósejtes vérszegénységben hunyhatott el Tutankhamon

2010-07-04T19:17:00.000+02:00

A legújabb elképzelések szerint sarlósejtes anémiában (vérszegénységben) hunyt el Tutanhamon - állítják német tudósok, elvetve annak a februárban közzétett egyiptomi kutatásnak az eredményeit, amely a maláriát jelölte meg az ifjú fáraó halálának okaként.

A trópusi betegségekkel foglalkozó hamburgi Bernhard Nocht Intézet kutatói a Journal of the American Medical Association (JAMA) legfrissebb számában tették közzé eredményeiket.

A sarlósejtes vérszegénység genetikai rendellenesség, amelynek hátterében a humán 11. kromoszóma rövid karjában történő pontmutáció áll. Ennek következtében károsodik a vörösvértestekben (erythrocytákban) az oxigén szállításáért felelős hemoglobinmolekula. Rendellenes az ilyen sejtek membránja is, a vértestek sarlóalakúak, sérülékenyek, kiszűrődnek a lépben, és élettartamuk jelentősen lerövidül.

Emellett a sarlóalakú vörösvérsejtek hajlamosak összetapadni az erekben, elzárva a vékonyka kapillárisokat. Ez nagyon erős ízületi-, csont-, hasi és mellkasi fájdalmakat idézhet elő, továbbá jellemzőek a különféle szervekben kialakuló infarktusok. A tünetek kora gyermekkortól jelentkezhetnek, a serdülőkort elérve a lép gyakran már olyan mértékben károsodik, hogy működésképtelenné is válhat. Az e betegségben szenvedők fogékonyabbak a tüdőgyulladásra és más megbetegedésekre is, amelyek gátolhatják a vörösvértestképzést, súlyosbítva ezáltal a vérszegénységet.

Tutanhamon, aki i.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus-menti birodalomban, igen fiatalon, mindössze 19 évesen hunyt el. Korai halála rengeteg találgatásra adott okot, sokan a gyilkosság lehetőségét sem zárták ki. Az egyiptomi kutatók, akik DNS-teszteket végeztek, és komputeres tomográfiai vizsgálatnak (CT) is alávetették Tutanhamon múmiáját, elutasították a gyilkosság elméletét: arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomi uralkodó maláriában hunyt el, miután elesett, és súlyosan megsérült.

Ám a német kutatók, akik elsősorban a fáraó lábdeformitásait vizsgálták, úgy vélik, hogy az elváltozásokat a sarlósejtes vérszegénység okozhatta. "Megkérdőjelezzük az egyiptomi genetikai vizsgálat megbízhatóságát, és ennélfogva a kutatás végső konklúzióit is" - hangsúlyozzák a Bernhard Nocht Intézet tudósai. Mint kifejtik, a radiológiai tünetek megfelelnek a sarlósejtes anémia jellegzetes csontelváltozásainak. E kórképet kiváltó génmutáció kimutatható az egyiptomi oázisok lakóinak 9-22 százalékánál.

A hamburgi kutatók további DNS-vizsgálatokat szorgalmaznak, hogy végre kiderüljön Tutankhamon halálának pontos oka.

Múlt-kor történelmi portál

A fáraó átka

2010-07-04T13:48:00.001+02:00

A fáraó halála

2010-07-04T13:47:00.001+02:00

A fáraó kincsei

2010-07-04T13:45:00.000+02:00

Tutankhamon sírjának kirablása

2010-07-04T13:43:00.000+02:00

Lord Carnarvon és Howard Carter

2010-07-04T13:19:00.000+02:00

Valós felvételek a sír felfedezéséről

2010-07-04T13:17:00.001+02:00

A fáraó sírja 3D-ben

2010-07-04T13:15:00.001+02:00

Tutankhamon kincse Budapesten

2010-07-04T13:03:00.000+02:00

Tutankhamon építkezései

2010-07-04T12:49:00.000+02:00

Tutankhamon több nagy építkezést kezdett Thébában; a luxori templomban ő díszíttette III. Amenhotep nagy oszlopcsarnokát – többek közt egy Opet-ünnep jeleneteivel. Egy, az ifjú fáraó arcvonásait viselő szfinx ma is látható a karnaki nagy Ámon-templom első udvarán, a hármas szentéllyel szemben, a hatodik udvarban pedig Ámonnak és Amaunetnek emelt szobrot. Halotti templomának pontos helyét egyelőre nem ismerjük, de főpapjának és egy uab-papjának nevét ismerjük, és ez bizonyítja a templom létét. A templom Medinet Habu szomszédságában állhatott, és valószínűleg Horemheb uralkodása alatt bontották el. Tutankhamonnak két, újra felhasznált kolosszusa is innen került elő.
Kisebb építkezéseket Núbiában kezdett: a Nílus nyugati partján, Abu Szimbeltől nem messze, Farasznál állt egy mára megsemmisült kis templom (egykori helyét ma a Nasszer-tó vize fedi). Építkezett Kawában is.
Tutankhamon Királyok völgye-béli sírja régészeti szenzáció, a 20. századig szinte az egyetlen érintetlenül fennmaradt fáraósír. A sírba az ókorban betörtek ugyan, mégis a benne elhelyezet tárgyak nagy része megmaradt, köztük a fáraó szarkofágja is, benne a múmiával. A sírt 1922. november 4-én a brit Howard Carter találta meg több évnyi kutatás után. A felfedezésnek köszönhetően az addig szinte ismeretlen fáraó Egyiptom egyik leghíresebb történelmi személyévé vált, sírkincsei több darabja, közte az aranymaszk, a legismertebb ókori műkincsek közé tartoznak.
Tutankhamon sírja fáraósírhoz képest nem túl nagy, eredetileg magánszemély számára készülhetett. Egy folyosóból, egy előtérből, az ebből nyíló sírkamrából és két mellékkamrából áll. A dinasztia hagyományainak megfelelően a sír tengelye az előtérnél elfordul, és a sírkamra nem egyenes irányban folytatása a sírnak, hanem arra merőleges tengelyű. Csak a sírkamra falait díszítették.

A 18. dinasztia családfája

2010-07-04T12:41:00.001+02:00

Egyiptomi téglatologató (játék)

2010-06-06T11:37:00.001+02:00

Hosted by Daily Free Gameses

Impresszum

2010-06-05T09:58:00.000+02:00

A honlap címe:
TUTANKHAMON, AZ ARANYFÁRAÓ

Felelős szerkesztő:
Szabó Attila

Levelezési cím:
szaboattila91@gmail.com

Észrevételek, ötletek:
szaboattila91@gmail.com

Források, adatok:
http://www.wikipedia.hu
http://www.mult-kor.hu
http://www.nationalgeographic.hu

Képek:
http://www.tutking.com
http://www.nationalgeographic.hu

Zene:
SIERRA

Hivatkozások:
http://www.youtube.com
http://www.geographic.hu/ngm/0506/
http://www.kv5.com/

Utolsó módosítás:
2010. július 5.

Szerkesztve:
2005-2010

A honlapon található szerzemények dolgozatokra, diplomamunkákra, egyéb felhasználásra is használhatók a forrás feltüntetésével. A cikkek a Múlt-kor történelmi portál engedélyével kerültek fel a honlapra!

Kitekerték Tutankhamon pólyáit

2010-05-10T19:26:00.000+02:00

Az orvosi gyakorlatban alkalmazott gézhez hasonlított azoknak a pólyáknak a némelyike, amelyet Tutankhamon fáraó balzsamozói használtak - az igénybe nem vett vászoncsíkok a New York-i Metropolitan Múzeum kiállításán tekinthetők meg.

Amikor a fáraó holttestét betekerték a gyantával átitatott pólyákba, a helyiséget kiseperték, a padlón heverő pólyamaradványokat összegyűjtötték, összetekerték és cserépedényekbe helyezték. A tisztátalannak tartott pólyamaradványokat nem hagyhatták a sírkamrában, ezért Tutankhamon végső nyughelyétől 110 méterre egy üregbe temették el a tárolóedényeket.

A cserépedényeket az 1907-1908-as ásatási szezonban fedezte fel a Királyok Völgyében egy New York-i ügyvéd, Theodore M. Davis által szervezett régészeti expedíció. Csapatában neves egyiptológusok dolgoztak, köztük Howard Carter, aki 1922-ben felfedezte Tutankhamon sírkamráját. Az ügyvéd által szervezett ásatások során - 1902 és 1914 - között 30 jelentős temetkezést tártak fel, köztük Tutankhamon nagyszüleinek sírját is. A gödörben nyugvó, pólyatekercseket tartalmazó cserépedények azonban nem keltették fel Davis érdeklődését, aki a leletet a Metropolitan Múzeumnak ajándékozta.

A leletegyüttesre 1941-ben figyelt fel Herbert E. Winlock, a Metropolitan kurátora, aki megvizsgálta az edények tartalmát. Mint kiderült, a pólyákat speciálisan Tutankhamon részére szőtték, és a vásznon akkurátusan feltüntették a "gyártási" időpontot. Az egyik vászoncsíkon az olvasható, hogy a Két ország urának, Nebheperuré uralkodásának 8. évében készült. "Az a bizonyos 8. év Tutankhamon életének utolsó éve, a Nebheperuré pedig uralkodói neve volt" - magyarázta Dorothea Arnold, a múzeum egyiptomi részlegének kurátora.

Hozzátette, hogy a múmiára tekert pólyákat az évezredek során károsították a balzsamozók által használt gyanták, következésképpen a Tutankhamon temetése című kiállításon bemutatott vászoncsíkok sokkal jobb állapotban maradtak fenn, mint az ifjú fáraó testére tekertek.

A leghosszabb vászoncsík 470 centiméteres, a legrövidebb pedig 39 centiméteres. A legérdekesebb az a félszáz, modern gézre emlékeztető vászoncsík, amelyek mindkét végét gondosan eldolgozták. "Sohasem láttam hasonlót a XVIII. dinasztia idejéből. A későbbi korokban az ilyen keskeny csíkokat a szélesebb vászondarabok rögzítésére használták" - emelte ki Arnold. A Tutankhamon számára szőtt speciális drága pólyák némelyike megőrizte a balzsamozók ujjlenyomatát is, akik beletörölték koszos kezüket a vászonba.

A Zürichi Egyetem múmiaprojektjét irányító Frank Rühli szerint a pólyák vizsgálata a legkorszerűbb eszközökkel érdekes adatokat szolgáltathat a tudósok számára. "A kiállításon szereplő pólyák igen fontosak, mert bepillantást engednek abba, hogy miként mumifikálták Tutankhamont" - emelte ki Rühli, aki 2005-ben a fáraó komputeres tomográfiáját végezte.

Múlt-kor történelmi portál

Egyiptomi háború (játék)

2010-05-06T11:40:00.002+02:00

Hosted by Daily Free Games

Építs Te is birodalmat! (Játék)

2010-05-06T11:35:00.002+02:00

Hosted by Daily Free Games

A fáraó sírja (játék)

2010-05-06T11:22:00.000+02:00

Hosted by Daily Free Games

A fáraó kincse játék

2010-05-06T11:20:00.001+02:00

Meglátogattuk a Tutanhamon Kincse kiállítást!

2010-04-09T17:37:00.005+02:00

Egy régészeti szenzáció…

…egy eltüntetett legenda feltárása…

… a történelem testközelben.

Tutanhamon kincsei Budapestre költöztek! Október 24-től Budapesten, a VAM Design-ban láthatja a közönség Tutanhamon csodálatos kincseit. A kiállításon a tárgyakat abban a formában pillantják meg először a nézők, ahogy anno, Howard Carter egy gyertya pislákoló fényénél látta meg először azokat 1922-ben. Nem kell megszállott történelemrajongónak lenni ahhoz, hogy az ember szájtátva nézze végig a kb. 2500 négyzetméteres, arany-, alabástrom-, ébenfa tárgyakban bővelkedő kiállítást.

A bizonytalan származású Tutanhamon (vagy Tutankhamon) Kr.e. 1342 körül született, majd miután alig tízesztendősen trónra lépett, egy röpke évtizeddel később tisztázatlan körülmények között meghalt.

Teljes bizonyossággal nem tudjuk forrásokkal igazolni Tutanhamon életének egyes eseményeit, de sok minden elárul róla sírkamrájának festményei, használati tárgyai és felbecsülhetetlen értékű kincsei. Sajnos a 18. dinasztia jeles alakjait az ismeretlenség és a felderítetlenség homálya fedi a zűrzavaros belpolitikai állapotok legszembetűnőbb sajátja, a vallási reform miatt. IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó a megannyi istenség közül Atont, a napkorongot emelte egyetlen istenné, mely nagy felháborodást keltett az Amon-papság körében.

Ehnaton fáraó uralkodásának 35. esztendejében született meg Tutanhaton, aki Thébában látta meg a napvilágot. A gyermekkirályon már születése pillanatában rajta volt az atonista eretnekség bélyege, hiszen nevében Aton van (neve pedig csak annyit jelentett: „az élet tökéletessége, Aton”).

A királyi család a fényűző malkatai palotában élt a Nílus partja mentén. A gyermek oktatását korán megkezdték az egyiptomiak, már négyéves korban írni és olvasni tanították. Az ifjú herceget kiváltképp nem kímélték tanítói, ugyanolyan szigorral, figyelemmel oktatták, mint a többi diákot. Az írásművészet után birkózni, lovagolni és nyilazni tanult.

9 éves korában – szakítva az eretnek hagyományokkal – már Tutanhamon („Az élet tökéletessége, Amon”) néven foglalta el Egyiptom trónját, és a szertartást a karnaki templomban végezték. Uralkodása alatt eltörölte apja hitvallási intézkedéseit, és visszaállította a régi rendet. Székhelyét Memphiszbe helyeztette. Valószínűleg még 9 éves korában vette feleségül Anheszenamont, akitől a sírban talált gyermekholttestek alapján utóda is született, ám azok pár hónapos korukban meghaltak.

A fáraó 19 (régebbi források alapján 18) éves korában váratlanul meghalt, halálának oka sok évig ismeretlen volt. Napjainkban az az elmélet született, hogy a fáraó harci szekeréről leesve vagy csatában szerezhette azt a nyílt sérülést, melyet 2005-ben a CT-készülék alatt fedeztek fel a tudósok a fáraó bal lábán. A források tanúsága szerint a földeken abbamaradt a munka és az ország mély gyászba búcsúztatta a fáraót túlvilági útja felé. Sírját a Királyok Völgyében rejtették el, és csak 1922-ben fedezték fel.

Történelmi szempontból nem volt jelentős uralkodó, ám a modern régészet annál többet köszönhet neki. A Királyok Völgyének legtöbb sírját még az ókorban kifosztották. Az érintetlen sírban felbecsülhetetlen értékű kincsek láttak napvilágot, melyek ma a Kairói Múzeum ékkövei, de azok teljesen valósághű másolatai most fél évre itt, Budapesten is megcsodálhatók.

Ortopéd cipőt viselhetett a fáraó

2010-04-04T19:29:00.000+02:00

A Tutankhamon sírkamrájában felfedezett lábbelik első részletes elemzését végezte el egy holland kutató, aki szerint az ifjú fáraó speciális "gyógyszandált" viselhetett.

Tutankhamon múmiáját ugyan többször is megröntgenezték az idők folyamán, ám csupán a közelmúltban elvégzett genetikai és CT-vizsgálatok során fedezték az uralkodó fejlődési rendellenességeit. A fáraó fájdalmas, csontelhalással járó Köhler-betegségben szenvedett. Jobb lába második ujján hiányzott a középső ujjperc, a bal pedig dongaláb volt, amely bokában befelé fordult. Az uralkodó a lábdeformitások miatt bottal közlekedett.

Andre Veldmeijer holland régész, aki az óegyiptomi bőrmegmunkálásra, cipészetre és kötélárukra szakosodott, azt feltételezi, hogy Tutankhamon speciális lábbeliket viselhetett. Tutankhamonnak nyolcvannál több különböző méretű lábbelit "csomagoltak" túlvilági útjára. Akadtak közöttük rendkívül viseltesek, amelyek csupán töredékesen maradtak fenn, viszont némely lábbeli igen jó állapotban vészelte át az elmúlt 3300 évet. Voltak egészen egyszerű szandálok, és akadtak arannyal, drágakövekkel gazdagon díszített színpompás cipőköltemények. "Csodálatos lábbelik is akadtak, amelyek közül némely valóságos remekmű alakját, a felhasznált anyagokat tekintve" - hangsúlyozta a régész.

Andre Veldmeijer szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy e színpompás cipőköltemények valaha is érintették a talajt, Tutankhamon legfeljebb akkor ölthette ezeket magára, ha gyaloghintón vitték valahová. A viseltes szandálok közül a legkisebbet Tutankhamon tízéves korában hordhatta, akkor, amikor i.e. 1333-ban trónra került, a legnagyobb méretűeket viszont 19 évesen, a halála előtt viselhette. "Ebből arra lehet következtetni, hogy a királyként viselt lábbelieket Tutankhamonnal együtt temették el. Sok szandálon látszik, hogy hordták őket, némelyen még a fáraó talplenyomata is kivehető" - magyarázta a régész.

A nyitott szandálok közül kettő különösen kényelmesnek tűnik: a talp középső részét ugyanis kitömték, hogy puhább legyen benne a járás. Csontdeformitásai miatt Tutankhamonnak olyan cipőre volt szüksége, amelyet bőrszíjak rögzítenek szorosan a lábfejéhez. A sírkamrában három pár olyan szandált találtak, amelyeket vízszintes bőrszíjakkal lehetett szorosra fűzni. Az egyik pár lábbeli mindkét oldalába félkörív "támasztékot" építettek be, hogy az uralkodó stabilabban tudjon járni.

Andre Veldmeijer egy, az ókori lábbelik reprodukálására szakosodott német szakemberrel közösen most az "ortopéd" cipő hipotézisét akarja a gyakorlatban ellenőrizni, újraalkotva Tutankhamon bőrszandálját. "Anatómiaprofesszorral működünk együtt, hogy kiderítsük, mennyire volt deformált Tutankhamon lábfeje és milyen cipőt viselhetett" - mondta a holland régész.

Szalima Ikrám, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológusa érdekesnek tartja Andre Veldmeijer hipotézisét. "Elképzelhető, hogy a dongaláb miatt voltak a szorosabb bőrszíjak Tutankhamon szandálján. Ezek nem engedték a lábbelit leesni, s ezáltal megkönnyítették az uralkodónak a járást" - vélekedett az egyiptológus.

Múlt-kor történelmi portál

Felfedezői rabolhatták ki a fáraó sírját

2010-02-04T19:13:00.000+01:00

Howard Carter 1922-ben a hivatalos feltárás előtt kifosztotta Tutankhamon sírját, és az ott felfedezett rendetlenséget az ókori sírrablók helyett az expedíció munkásai okozták - vélik a német kutatók.

A sírkamra megtalálásával Carter célba ért, a "modern régészet utolsó, legnagyobb alakjává vált". A felfedezés igazi hírnevet hozott a férfi számára, több doktori címet is kapott. Calvin Coolidge, amerikai elnök teára látta vendégül, Horst Beinlich, a Würtzburgi Egyetem egyiptológusa pedig "egy teljesen őszinte és idealista embernek" tekintette a felfedezőt. Ez azonban egy új elmélet szerint nem teljesen igaz.

Azt már eddig is tudták, hogy a régészet hőse iratokat hamisított, fotókat manipulált, és jelentéseket fabrikált az egyiptomi régészeti hivatal részére, mert a megtalált kincsek nagy részét Amerikába és Nagy Britanniába akarta küldeni. Volt kitől tanulnia: Carter korábban a Trója feltárását vezető német régész, Heinrich Schliemann munkatársa volt, aki szintén hasonlóképp csempészte haza a kincseket. Ez a terve azonban kudarcba fulladt: a műtárgyak Kairóban maradtak, Carter és csapata pedig üres kézzel távozott. Vagyis egészen eddig ez volt a hivatalos verzió.

Az elmúlt évtizedekben aztán több, különböző intézményben őrzött kincsről derült ki, hogy a sírból származnak. A Metropolitan Múzeum gyűjteményében körülbelül 20 műtárgy Tutankhamon sírjából való. A Brooklyn Múzeum tulajdonában egy lány szobra, egy kenőcskanál és egy kék üvegváza van. Két arany héjafej Kansas Citybe került. Az ékszer minden bizonnyal eltört, de Carter összegyűjtötte a darabjait és a fogorvosának ajándékozta.

Clevelandben egy fekete hematitból faragott macska található, egy szászországi múzeumban pedig a sírból származó fajanszgyöngyöket őrzik. A múzeumigazgató elmondása szerint "Carter zsebre tette őket, amikor a sírkamrák takarítása folyt, majd a titkárának adta", a kétes eredetű gyöngyökkel csak később, egy árverésen találkozott. A jelenlegi tulajdonosok nagyon kevés információt adtak ki a tárgyak eredetéről. Ezek az ügyek is a new york-i Metropolitan Múzeum előző igazgatója Thomas Hoving gyanúját bizonyítják, miszerint Carter és partnere, Lord Carnarvon értékes műtárgyakat csentek el a sírból, majd elajándékozták őket.

Carter 1891-ben érkezett meg Egyiptomba. Tutankhamon sírjának felfedezése előtt már három másik – üres - sírt is megtalált. Ennek ellenére nem voltak erős helyi kapcsolatai, és az egyiptomi régészeti hivatal felügyelői munkáját is elvesztette, miután összeszólalkozott néhány francia turistával. A kezdeti kudarcok ellenére Carter gyorsan talált szponzort a feltárásokhoz, ám nem volt könnyű dolga, és az egyik sikertelen ásatás követte a másikat. Négyévnyi munka után csak néhány centiméterre voltak a nagy felfedezéstől, amikor a munkások hirtelen – a főnök kérése nélkül – máshol folytatták a munkálatokat.

Amikor aztán Carnarvon 1922 nyarán vissza akarta vonni a támogatást, az események hirtelen felgyorsultak. Carter Nagy-Britanniába utazott és egy utolsó projekthez kért anyagi támogatást. Épp csak visszatért Thébába, amikor az egyik asszisztens nagyszerű felfedésről számolt be neki. Egy lépcsősort találtak, ami egy elzárt ajtóhoz vezetett. Lord Carnarvon féltestvére szerint azonban Carter már három hónappal előbb felfedezte ezt az elrejtett lépcsősort.

A hivatalos verzió szerint Carter ki akarta nyitni a sír ajtaját, de végül ellenállt a kísértésnek és visszatemette a lépcsőket. Másnap, 1922. november 6-án táviratozott Lord Carnarvonnak: "Csodálatos felfedezésre tettünk szert itt a völgyben. Egy nagyszerű, ép sírra bukkantunk. Érkezéséig visszaállítottuk. Gratulálok!" Carter több mint két hetet várt a szponzora megérkezéséig. Eddig az időpontig ember nem nyitotta ki a sírhoz vezető ajtót. Az ajtó mögötti folyosó tele volt kőtörmelékkel. November 26-a délutánjára a munkások eltávolították a törmeléket és tovább haladtak befelé. Carternek sikerült egy kémlelőnyílást találnia, amelynek segítségével beleshetett az egyik sírkamrába, és megpillantotta a csodálatos tárgyakat.

Az ásatásvezető ekkor megállította a feltárást, hogy értesítsék az egyiptomi főfelügyelőt. Lord Carnarvon azonban nem sokkal a halála előtt egész másról számolt be: eszerint a várakozás helyett gyertyák és halvány elektromos lámpák segítségével a munkások már három hónappal korábban hamar bejutottak a sírkamra előterébe. A felfedezők szövött kosarakat tapostak el, parfümtartó tégelyeket tettek zsebre, és a mellékkamrák kincsesládáit is kinyitogatták.

A betolakodók felfedeztek egy másik, befalazott bejáratot is, amit két életnagyságú őrszobor védett. A továbbhaladás az engedélyükbe került volna, ennek ellenére a csapat mégis betörte az ajtó egy részét. Most már mindenki betekinthetett a terembe, ahol a szarkofág feküdt. A munkások órákat töltöttek a földalatti sírkamrákban, majd megegyeztek, hogy a felfedezésről nem szólnak senkinek, és az egészet rákenik az ókori sírrablókra.

Mindezt már többen korábban is felvetették: egy német egyiptológus például megvizsgálta a feltáráskor készített fotókat, és megállapította, hogy a sírrablók állítólagos lábnyoma nem régi egyiptomi saruk lenyomata, hanem új, modern kori cipőké. Alfred Lucas, Carter egyik alkalmazottja emellett arról számolt be, hogy főnöke először titokban törte fel az ajtót, majd később megtévesztő hitelességgel újra lezárta azt. Ez a feltételezés 1947-ben megjelent egy kairói szaklapban is, de a hír nagyon kevés emberhez jutott el.

A gyanú azonban tovább fokozódott, különösen a német egyiptológusok körében, akik kétlik, hogy a sírrablás az ősi időkben történt volna. Szerintük a történet nagy részét eltúlozták. A kételkedést tovább mélyíti, hogy az ásatási engedély 9. és 10. cikkelye szerint a sír tartalma akkor osztható fel, ha azt már a felfedezés előtt kirabolták; a sértetlenül felfedett síremlék tartalma pedig minden esetben Egyiptomot illeti.

Carnarvon 1923-as áprilisi halálát követően aztán Carter hivatalosan "üres kézzel" távozott, mert az ásatási engedély a szponzora nevére szólt. Még az Egyesült Államok is beavatkozott a kérdésbe - persze Carter oldalán - és elkezdődött a harc a műtárgyakért. Ebből végül Egyiptom került ki győztesen, Carnarvon örökösei pedig kompenzációt kaptak.

Múlt-kor történelmi portál

A fáraó kincsei Budapestre érkeznek

2009-09-11T21:14:00.001+02:00

A tárlat az egyedülálló leletegyüttesről neves egyiptológusok ellenőrzésével készített hiteles múzeumi másolatokat (replikákat) vonultatja fel. A kiállítás anyagát előzőleg sikerrel mutatták be Zürichben, Münchenben, a tárlat Brnóban vendégeskedett, Budapestre Barcelonából érkezik több mint egyéves tárgyalássorozat eredményeként.

A 2500 négyzetméteres kiállítás második része teljes pompájukban mutatja be a legfontosabb leleteket. Kincsekkel teli dobozok és ládák nyílnak meg a látogatók előtt. Megannyi drágakő, ékszer, amulett és aranyfigura eredetihez kísértetiesen hasonló másolata kápráztatja el az érdeklődőket. Megtekinthető a sír mélyén álló kvarcit-szarkofág másolata, a kairói Egyiptomi Múzeumban kiállított szentélyek replikái. Eredeti fényükben tündökölnek a szentélyszekrényekben elrejtett aranyozott istenség-figurák, Tutankhamon ékszerei, harci szekere, s híres aranymaszkjának tökéletes másolata, amelynek eredetije legutóbb a 80-as években kelt útra.

Egyedülálló élménynek nevezte a kiállítást Liptay Éva, a budapesti Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának vezetője, aki a magyar nyelvű anyag összeállításában, a szöveg lektorálásában vett részt, s január végén Brnóban látta a tárlatot. Mint elmondta, először kétségekkel fogadta azt a tényt, hogy a kiállítás másolatokat vonultat fel, de a látottak teljesen elragadtatták, s így voltak vele más egyiptológusok is.

"Több száz tárgyról van szó, amelyeket úgy állítottak ki, hogy tökéletesen reprodukálják Tutankhamon sírjának kamráit. Minden úgy van, ahogy Carterék megtalálták, a látogató azt az érzést tapasztalhatja meg, amelyet a régészek a felfedezéskor átéltek. A felforgatott tárgyaknak ugyanaz az összevisszasága tárul eléje, ami az 1922-ben készült legendás fekete-fehér fotókon látható" - magyarázta.

Ismertetése szerint a tárlat nagyon sok kiemelt műtárgyat mutat be. "A leghíresebb tárgyak hihetetlen gazdagsága látható, ezek mind másolatok, de tökéletes másolatok. Az egyiptológusok egybehangzó véleménye szerint, akik látták a kiállítást, egyszerűen nem lehet megállapítani, hogy nem eredeti tárgyakról van szó" - mutatott rá. Liptay Éva kitért arra is, hogy mi az értelme egy ilyen replikakiállításnak. Mint kifejtette, egy eredeti műtárgynak aurája van. "Nem mindegy, hogy az ember egy eredeti művet néz, vagy egy másolatot" - jegyezte meg.

A tárlat viszont egy olyan leletegyüttest reprodukál, amely így, együtt, nem látható, soha többé nem idézhető fel. "A Kairói Múzeumban sem úgy vannak kiállítva a műtárgyak, ahogy a régészeti felfedezés idején lehetett őket megpillantani. A tárgyak összességének van információs értéke, lenyűgöző a hatása. Másrészt az egyiptomiak, ahogy más országok is, a kiemelkedő alkotásokat egyre kevésbé utaztatják. Tutankhamon aranymaszkja valószínűleg már soha nem hagyja el a Kairói Múzeumot, nagy Tutankhamon-kiállítások sem járják majd a világot.

A 70-80-as években rendezett tárlatok, vagy amelyeket a 2000-es években rendeznek, csupán néhány tucat műtárgyat vonultatnak fel, s nem is a legfontosabbakat. Azt az élményt, amelyet ez a kiállítás, egyikük sem nem nyújt, egészen másfajta élményt adnak, mivel azok eredeti műtárgyak. Ez egy egészen különleges dolog, a számomra is az volt, amikor megpillantottam a sírkamrákban a tárgyakat eredeti összetételükben" - összegezte Liptay Éva.

Tutanhamon ikerlányait rejtette a fáraó sírja

2008-09-14T19:33:00.000+02:00

A Tutankhamon sírjában 1922-ben megtalált, és nemrég vizsgálat alá vont magzatok az egykori fáraó ikerlányai lehettek - állítja az elsődleges teszteket végző kutató.

Robert Connolly, az egyiptomi hatóságokkal dolgozó orvosszakértő szerint a két magzaton végzett elsődleges tesztek azt mutatják, hogy azok Tutankhamon lányai lehettek. A kutató vizsgálata eredményeit a Manchesteri Egyetemen rendezett `Gyógyszerek és orvoslás az ókori Egyiptomban` című konferencián mutatta be. A tanácskozáson 10 ország több mint 100 előadója értekezett a gyógyászat ókori fejlődésének legfontosabb lépcsőfokairól.

A kutató Tutankhamonnal is jó viszonyban van, hiszen a hatvanas években ő végezte rajta az első komolyabb tudományos vizsgálatokat. Szerinte a magzatok különböző méretük - a kisebbik 5, míg nagyobbik 7-9 hónaposnak tűnik - ellenére is ikrek lehetnek. A múmiákat - mióta 1922-ben Howard Carter megtalálta azokat - a Kairói Egyetem orvosi részlegében tárolták. Az egyiptológusok régóta vitáznak azon, hogy Tutankhamon gyermekei lehetnek-e, vagy csak szimbolikus céllal kerültek a sírba.

"A nagyobbat 1979-ben már megvizsgáltam, és megállapítottam a bébimúmia vércsoportját, majd azt összehasonlítottam az 1969-es, Tutankhamonon végzett tesztek eredményeivel. Eszerint a nagyobb magzat minden bizonnyal Tutankhamon lánya lehet. Most úgy gondoljuk, hogy ikertestvérekről beszélünk, és mindketten az ő gyermekei lehettek".

Connolly, a Liverpooli Egyetem antropológusa szerint az elemzések nem csak a fáraó koráról és fiatalságáról festenek érdekes képet, hanem akár a királyi családfát is újrarajzolhatják majd ennek fényében. A valódi válasz igen közel van: a magzatokon hamarosan DNS- és CT-vizsgálatokat végeznek majd, hogy megállapíthassák haláluk okait és rokoni kapcsolatukat Tutankhamonnal. A kutatás eredményeit decemberben teszik majd közzé.

Múlt-kor történelmi portál

Látogatást tettünk a bécsi Völkerkunde Múzeumban

2008-07-22T14:05:00.000+02:00

Ezúton szeretném megosztani olvasóimmal élményeimet a bécsi Néprajzi Múzeumban tett látogatásomról, a Tutankhamon, az aranyfáraó és Nagy Fáraók (Tutanchamun und die welt der Pharaonen) című kiállításról. Élménybeszámolóm talán többeket is ösztönözhet arra, hogy megnézze a kiállítást.

Azaz igazság, hogy félve léptem be a kiállítás első termébe, hisz több kritikát kapott az általam látogatott fórumokon. Féléve vártam erre a pillanatra, és most itt vagyok. Az első teremben kis dokumentumfilmet nézhettünk meg a fáraók világáról, és mindannyian tudtuk, hogy a fáraók kincse a fal túloldalán vár bennünket. „Igen, ha Tutankhamonról van szó, mindenféleképpen” – hangzott a válaszom, mikor végleg elhatároztam, Bécsbe megyünk. A múzeumot főleg olyanoknak ajánlom, akik egy kicsit többet foglalkoznak az egyiptológiával, mert a német-angol audiókkal és feliratokkal sokszor abszolút nem egyértelmű a tárgyak története, használata. Sőt, aki tényleg jártasabb e témában, egy kicsit másképp élheti át azt a helyzetet, ha például szemtől-szemben áll az eretnek fáraóval, Ehnatonnal. Míg egyesek egy rakás kőhalmot (csúnyán kifejezve) látnak, addig mások Egyiptom történelmét látják felelevenedni. Akik sem ezt a művészeti ágat, sem az egyiptológiát nem értékelik, azok valószínűleg máshogy fognak vélekedni a kiállításról, és a fórumokon olvasható hozzászólásokat is bizonyára ilyen emberek írták. Én úgy gondolom, hogy egy nagyon színvonalas kiállítást láthattam, sőt a hozzászólások miatt rosszabbra számítottam. A termeken haladva kronologikus sorrendben ismerkedhetünk meg a nagyobb fáraókkal, Khefréntől II. Ramszeszig. Szobrok, ékszerek, bútordarabok, és más használati tárgyak is a múzeum részei. Az alábbi felsorolásban egy kis ízelítő:

Menkauré, Khafré, I. Szeszósztrisz, Thotmesz, II. Ramszesz szobrai
Irnokszobrok, kanópuszedények
IV. Amenhotep és Tutankhamon szoborkolosszusai
Jahmesz kockaszobra, sztélék
Tutankhamon legyezője, usebtik
Tutankhamon kanópusza, leopárdfej
Tutankhamon aranyszandálja, és a belső szervek koporsója
Tutankhamon ékszerek, bútorok, használati tárgyak
I. Pszuszenész halotti maszkja
Szenetjáték
Imhotep ülőszobra

Az egyik fórumon az alábbi mondatot találtam: „Dr. Zahi Havass még a semmiből is világszámot csinál.” Idézném a régész szavait is, melyet az egyik szórólapon olvastam:

„Tutankhamun’s magic still captures the hearts of people all over the world, even though more than ninty-five years have passed since the discovery of his amazing tomb. Now, the Golden King is visiting Vienna for the first time, and he is bringing with him all the great pharaohs of Egypt. Vienna, a city with its own remarkable cultural heritage, is the perfect place to start this tour. I know that all of Vienna will shine with the gold of Tutankhamun.”

„Tutankhamon varázslata még mindig mindenhol a világban megfogja az emberek szívét, pedig már több mint 95 év telt el bámulatos sírjának felfedezése óta. Most az Aranyfáraó először látogatja meg Bécset, és elhozza magával Egyiptom nagy fáraóit is. Bécs, egy város a saját figyelemre méltó kulturális örökségével, egy tökéletes hely arra hogy itt indítsuk el ezt a körutat. Tudom, hogy Tutankhamon kincsei egész Bécset beragyogja majd.”

Ha csak ezt a kis beszédet nézzük, akkor itt is fellelhetünk ösztönző szavakat, de hát akkor sem feltételeznénk, hogy ezzel Zahi Havass olyan hatalmas ’’világszámot’’ csinált volna. Feltenném a kérdést, hogy például egy világszerte meghirdetett autó kiállítás szervezői például milyen szavakkal ösztönöznék az érdeklődőket. Úgy érzem, ennyi reklám akkor is kell, és akkor sem volt semmi mindaz, amit láttam.

2008. július 22.
Museum für Völkerkunde, Bécs

A kiállítás 2008. szeptember 28-ig látogatható. Én csak javasolni tudom… Bármilyen kérdést a múzeummal kapcsolatban szívesen várok! További információkért kérdéseiteket a blogon tehetitek fel.

Bécsbe költöznek Tutankhamon kincsei

2007-12-05T21:02:00.002+01:00

2008 tavaszától a Tutankhamon fáraó sírjából és más ókori egyiptomi lelőhelyekről származó 140 darabból álló kincsgyűjtemény lesz megtekinthető Bécsben.

A "Tutankhamon és a fáraók világa" című kiállítást az osztrák főváros Völkerkunde Múzeumában rendezik meg széles körű nemzetközi összefogással. Az ókori gyűjtemény a National Geographic, az Arts and Exhibitions International, az AEG Exhibitions, valamint az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa és a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM) együttműködésével kerül a látogatók elé - tájékoztatták a szervezők a távirati irodát.
"Tutankhamon sírját 1922-ben fedezték fel és azóta a fáraó története a világon mindenhol rabul ejtette az emberek szívét. Azok a kincsek, melyeket Tutankhamonnal együtt temettek el, minden képzeletet felülmúlnak. Nagyszerű lehetőséget kapunk, hogy bepillanthassunk múltba" - nyilatkozta a tárlat kapcsán Zahi Hawass, egyiptomi főrégész.

A kiállításon 2500-4600 éves kincseket mutatnak be, valamint több mint 70 olyan tárgyat, amelyet az i.e. 14. században élt Tutankhamon sírjánál tártak fel. Látható lesz majd a fáraó arany szandálja is, amit múmiája kicsomagolásakor a lábán találtak. A régészek szerint a sarut a túlvilági életére készítették. Szintén a sírnál találták meg az arannyal és drágakövekkel kirakott kanópusz edényt, amely az uralkodó mumifikált belső szerveit tartalmazta.

A kiállítás egyik kuriózuma az a Tutankhamon sírjából származó óriási méretű szobor, amely a királyt fiatal férfiként ábrázolja. Ez a szobor eredetileg a halottas szentélyben állhatott. Látható egy különleges shabti szobor is, amelyet az előkamrában találtak. Ez akadályozta meg, hogy a túlvilágon munkára kényszeríthessék a fáraót.

A tárgyi emlékek mellett a tudományos kutatásban alkalmazott CT-felvételek is szerepelnek a bemutatón: így a fáraó első háromdimenziós képe is megtekinthető. Tutankhamon kincsei jelenleg Londonban láthatók, de korábban már bemutatkoztak Svájcban, Németországban és az Egyesült Államokban is. Ausztria korábban nem szerepelt a vándorkiállítás állomásai között.

A 2008. március 9-én nyíló és szeptember 9-ig látogatható kiállításra december 10-től lehet jegyeket rendelni a www.tut.khm.at honlapon, ahol minden szükséges információ az érdeklődők rendelkezésére áll.

Múlt-kor történelmi portál

Megjelent a fáraó szakácskönyve

2007-07-04T14:34:00.000+02:00

Tutankhamon szakácskönyve látott napvilágot Nagy-Britanniában, amelynek szerzője az ókori egyiptomiak gasztronómiai örömeivel szeretné megismertetni a ma emberét. A kiadvány a Múltat megfőzve (Cooking the Past) című sorozat első része, amely történelmi adatok alapján próbálja rekonstruálni a régmúlt korok konyhaművészetét.

Tutankhamon szakácskönyvének szerzője a Dorchesteri múzeum kurátora, Jackie Ridley, aki a kiadványban az ókori Egyiptom és a konyhaművészet iránti szenvedélyét élte ki, hogy újrateremtse azokat az étkeket, amelyeket a Nílus-menti ország népe háromezer évvel ezelőtt fogyasztott - olvasható a BBC News hírei között.
“Az ókori egyiptomiak szerettek enni. Minden az ízekről szólt, élvezetből ettek" - magyarázta kiadványával kapcsolatban a szerző. S noha Tutankhamon korából nem maradtak fenn receptek, a falképeknek köszönhetően tudható, hogy az egyiptomiak mit ettek az ókorban, s milyen alapanyagokból készítették étkeiket.
Az állandó menü kenyérből, zöldségekből, szárnyasból, valamint sörből állt. A tehetősebbek megengedhették maguknak a sertés-, valamint birkahúst, sör helyett pedig bort iszogattak. Tutankhamon étrendjét az ifjú uralkodó által elejtett vad húsa is színesítette. "Ezek az étkek ízletesek, ám némileg különböztek napjaink konyhaművészetétől" - mutatott rá Jackie Ridley.
Ismertetése szerint az ókori Egyiptomban igen elterjedt volt a gránátalma, amely különleges ízt adott az ételnek, mintegy összhangba hozva az összetevőket. Az étkek könnyen elkészíthetők mai alapanyagokból is, így a szakácskönyv segítségével bárki megrendezheti a "fáraók lakomáját". Az ismertetett receptek szerint elkészíthető például a nílusi szárnyas gránátalmával is.
Az ételhez mindenekelőtt gránátalmamelasz - amely napjainkban már nemcsak a Közel-Keleten kapható -, hús gyanánt kacsa, vagy más szárnyas szükséges. Szükséges még 20 dekagramm apróra vágott dió, egy fej, szintén felaprított hagyma, valamint egy gerezd fokhagyma áttörve. A szükséges alapanyagokhoz tartozik egy kis fahéj, egy evőkanál olívaolaj, valamint egy kávéskanál őrölt koriander, 420 milliliter víz és só. A körethez friss gránátalma, valamint friss koriander szükségeltetik.
A szárnyas-darabokat olajon meg kell pirítani, majd eltávolítani az edényből. Helyére a hagyma, fahéj, fokhagyma és dió kerül, ezeket szintén pár percig pirítanak, majd hozzáadják a melaszt, s az egészet lassú tűzön felforralják. Ekkor kell a húst visszahelyezni, s először fedő alatt lassú tűzön párolni, majd a fedőt levéve levéve pirítani. A körethez a gránátalmát felvágjuk, a lédús magvakat kiszedjük, s friss koriander hozzáadásával elkészítjük a köretet. Az ételhez pita illik a legjobban.

Múlt-kor történelmi portál

Új otthon épül Tutankhamonnak

2005-07-24T14:15:00.000+02:00

Egyiptom új gigantikus múzeuma 500 millió dollárból épül, és közel 100000 műtárgynak szolgál majd otthonául. A nemzetközi beruházás pénzét japán bankok szolgáltatják majd, illetve Tutankhamon most zajló amerikai turnéját finanszírozó amerikai bankok is részt vesznek benne.
A piramisokhoz tájolt múzeum építése hamarosan kezdetét veszi, és az Egyiptomi Legfőbb Régészeti Tanács tervei szerint 2009-ben már fogadhatják az első látogatóikat. Reményeik szerint az új múzeum évente 3 millió látogatót vonz majd. Az épület a sivatag és a termőföldek találkozópontjához épül, mely terület az egyiptomiak szemében az élet és a halál találkozásának szimbólumaként jelenik meg.
Kairó mostani nagymúzeuma nagyjából 100 éve készült el, és 5000 műtárgyra tervezték. A legtöbb meglévő műtárgy így ma is külső raktárakban pihen - ezt a problémát orvosolja az új épület. A nyertes terveket egy ír tervezőcsoport készítette el.

Múlt-kor történelmi portál